Frank nyelvjárás
A frank nyelvek összefoglaló fogalom azokra a nyugat-német nyelvekre és dialektusokra, amelyek eredete a középkori Frank Birodalom keleti részéhez köthető.
Frank fränggisch | |
Beszélik | német dialektus, a Frank Birodalom keleti részéről ered |
Terület | Közép-Európa |
Beszélők száma | kb. 4,16 millió (frankok) fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád frank nyelv |
Írásrendszer | Latin írás |
Nyelvkódok | |
ISO 639-2 | gmh |
ISO 639-3 | gmh |
Ide tartoznak továbbá:
- A holland nyelv, az afrikaans nyelv
- nyugati középnémet nyelv
- hochdeutsch nyelvjárások, mint a középnémet és a felsőnémet nyelv.
Tudományos körökben vita folyik arról, hogy a frank dialektusok ténylegesen egy nyelvcsaládot alkotnak-e. Ehhez azonban még hiányoznak kutatások, melyek megerősíthetnék, vagy megcáfolhatnák, hogy a ma létező és beszélt frank dialektusok nyelvtörténetileg ténylegesen egy különálló frank nyelvből erednek.
Történet
szerkesztésNéhány frank dialektus eredete valószínűsíthetően a korai középkorig nyúlik vissza. A legváltozatlanabb formájában az ófrank nyelv talán a ripuári és a moseli frank dialektusok. A délebbre beszélt rajnai frank dialektus, valamint a keleti-frank és a déli-frank erős alemann nyelvjárás befolyás alá került, valamint a déli-frankot a bajor nyelv felől is nagy behatás érte. Ez azért történhetett, mert a frank törzsek által elfoglalt területen már laktak különféle bajor és alemann, valamint egyéb népvándorlás kori telepesek, akik nyelve a Frank Birodalomba való betagozódáskor nem tűnt el, hanem összekeveredett az ófrank nyelvvel, amelyből többek között a középfelnémet nyelv egyes változatai alakultak ki.
Variánsok
szerkesztés- Alsó-német vagy alsó-frank (Niederdeutsch, Niederfränkisch)
- Holland nyelv
- Rheinmaasländisch (kihalt)
- Nyugati középnémet
- Felsőnémet
Nyelvi eltérések
szerkesztésEltérő betűk
szerkesztésírva | kiejtve |
---|---|
t | d |
p | b |
k | g |
er | ä[1] |
Szólások, közmondások
szerkesztésFrank | németül szó szerint | jelentése magyarul |
---|---|---|
Ädhs ghrejgsd a Foddsn! | Jetzt kriegst Du Schläge! | Most megkapod a magadét! |
Allmächd! | Allmächt(iger)! | Te jó ég!/Atya Isten! |
Mach faj kann Schajss! | Mach keinen Mist! | Ne csinálj hülyeséget! |
Då mächasdh an schneewajssn Schiisn lon | Man könnte schneeweiß flatulieren! | Egy reménytelen/tanácstalan helyzet leírása |
Glaj fälld da Wadschnbamm um! | Gleich fällt der Ohrfeigenbaum um! | Mindjárt kapsz egy fülest! |
Wou di Haasn Hoosn un di Hosn Huusn haasn. | Wo die Hasen Hasen und die Hosen Hosen heißen. | Ismert szólás a saját regionális elhatárolódásra |
Däa schaudh wej a Achala, wenns blidsdh. | Er schaut wie ein Einhörnchen, wenn es blitzt | Néz, mint borjú az új kapura |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Bamberger Dialekt in Deutsch und English, Mannsbart Verlag Bamberg, 2004