CFC

(Freon szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. december 9.

A CFC (chlorofluorocarbon) olyan halogénezett szénhidrogén, mely a szén mellett csak fluort és/vagy klórt tartalmaz (kemény freon[1]). Az olyan vegyületeket, melyek ezek mellett hidrogént is tartalmaznak, HCFC-nek (hydrochlorofluorocarbon) nevezik (lágy freonok[1]). A CFC-ket és HCFC-ket korábban hűtőközegként, illetve spray-k hajtógázaként használták. Köznapi gyűjtőnevük a freon, ugyanis a DuPont nevű cég (ma Chemours) ezen a fantázianéven árult CFC-ket és HCFC-ket. Használatukat a montréali jegyzőkönyv tiltja az ózonréteget károsító hatásuk miatt.

Nevezéktan

szerkesztés

Általában az ASHRAE (American Society of Heating, Refrigerating and Air-Conditioning Engineers) által alkotott R-számozási rendszert használják a CFC-k és HCFC-k elnevezésére. Ebben az R betű után egy kötőjel (-), majd egy két-, három-, vagy négyjegyű szám szerepel. A szám felépítése a következő:

  • 1. számjegy: kettős kötések száma (amennyiben 0, elhagyják)
  • 2. számjegy: [szénatomok száma] - 1 (amennyiben 0, elhagyják)
  • 3. számjegy: [hidrogénatomok száma] + 1
  • 4. számjegy: fluoratomok száma

Így például a difluor-diklórmetán esetén az első és második számjegyet elhagyják (a vegyületben nincs nemkötő elektronpár és csak egy szénatomot tartalmaz), a harmadik számjegy 1 (nem tartalmaz hidrogénatomot, így a szám 0 + 1 = 1), a negyedik számjegy pedig 2 (2 fluoratomot tartalmaz); így a vegyület R-száma R-12.

A DuPont a vegyületek R-számában az R-t Freon-ra cserélte ki, és az így alkotott néven hozta őket forgalomba. Így például a fent említett difluor-diklórmetánt Freon-12 néven árulták; a köznyelvben is ez a név vált használatossá.

Fény hatására a CFC-kben és HCFC-kben az egyik C−Cl kötés felbomlik, így két gyök keletkezik. Például a fluor-triklórmetán esetében:

CCl3F → CCl2F. + Cl.

A keletkező klórgyök katalizátorként viselkedik, gyorsítja az ózon bomlását:

Cl. + O3 → ClO. + O2

2 ClO. → O2 + 2 Cl.

Ennek következtében a CFC-k és HCFC-k a légkörbe kerülve rendkívül káros hatással vannak az ózonrétegre. Az 1989-ben életbe lépett montréali jegyzőkönyv, melyet 196 állam és az Európai Unió ratifikált, ezen tulajdonságuk miatt előírta a CFC-k és HCFC-k gyártásának leállítását.

  1. a b Az ózonréteg megmentése. (Hozzáférés: 2019. november 1.)