Friedrich Albert Balthes (Segesvár, 1882. június 20. – ?, 1914. december), egyes forrásokban Fritz Balthes erdélyi szász építész. Iskolákat, középületeket, lakóházakat, műemlékeket tervezett; várostervezőként és műemlékvédőként az épített örökség megőrzése és továbbfejlesztése mellett szállt síkra. Fiatalon, az első világháború elején érte a halál. Ismertebb munkái a barcaföldvári Diákemlékmű és a medgyesi Roth líceum épülete.

Friedrich Balthes
Született1882. június 20.
Segesvár
Elhunyt1914. december (32 évesen)
Állampolgárságaosztrák–magyar
Foglalkozásaépítész
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

1900 és 1905 között Berlinben, Münchenben, és Karlsruhéban tanult, majd Németországban dolgozott. 1909-ben hazatért Erdélybe, és Segesváron megalapította építészeti irodáját. 1914-ig, a szerb fronton bekövetkezett eltűnéséig minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt lenyűgöző, de kis földrajzi területre korlátozódó munkát végzett.[1]

Balthes munkáira jellemző a hely kiváló kihasználása, az expresszív, töredezett volumetriára való törekvés (szemben a legtöbb korabeli épület monolitikus tömbjével, melyen ugyanazok az építészeti elemek ismétlődtek), a fantázia, a megfelelő higiéniára való odafigyelés, az oktatási terek optimális megvilágítása és a diákok számára kellemes légkör biztosítása. Az alkalmazott építészeti nyelvezet a szecesszió elemeit ötvözi egy személyes, könnyen felismerhető beütéssel. Növény- és virágmotívumok dominálnak, amelyek előnyösen keverednek a geometrikus építészeti elemekkel, azonban az építészeti elemek széleskörű használata nem megy a funkcionalitás rovására.[1] Egyesek Balthest az erdélyi szecesszió egyik legtehetségesebb képviselőjének tartják,[2] azonban megjegyzendő, hogy Timo Hagen művészettörténész Balthes munkáit nem szecessziósként, hanem az ún. német reformépítészet példáiként írja le.[3]

Tervben maradt munkái közé tartozott Neu-Tartlau lakótelepe, amelyet Brassó és Prázsmár közé képzelt el a szénbányászok számára, és a segesvári Teutsch Gimnázium átépítése. Nem csak új épületeket tervezett, hanem felújításokban, felmérésekben is részt vett, és előadásokat is tartott.[2][4]

Munkái szerkesztés

  • Tiszti kaszinó, Morgonda (1909), jelenleg elhagyatva[1]
  • Takarékpénztár, Medgyes (1910), jelenleg bank[2]
  • Evangélikus líceum, Medgyes (1909–1912), jelenleg Stephan Ludwig Roth líceum[1]
  • Arany Csillag szálló, Segesvár (1910–1912), jelenleg Hotel Steaua[2]
  • Általános iskola, Brulya (1911–1912), jelenleg elhagyatva[1]
  • Általános iskola, Gerdály (1912), jelenleg elhagyatva[1]
  • Közösségi ház, Mártonhegy (1912), jelenleg elhagyatva[1]
  • Diákemlékmű, Barcaföldvár (1912)[5]
  • Lelkészlak, Netus (1912–1913), jelenleg lakóház[1]
  • Közösségi ház, Lesses (1913–1914), jelenleg multifunkcionális tér[1]
  • Általános iskola, Vessződ (1913–1914), jelenleg elhagyatva[1]
  • Óvoda, Szentágota (1914), jelenleg La Prut vendéglő[1]
  • Általános iskola, Kissink[2]
  • Segesvári és medgyesi lakóházak[2]

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d e f g h i j k Vaida et al.: Fritz Balthes, un pionier al proiectării contextuale. Asociatia Monumentum. (Hozzáférés: 2023. november 16.)
  2. a b c d e f Marián Gyöngyvér: Friedrich Balthes, egy segesvári építész a 20. század elején. adatbank.ro. (Hozzáférés: 2023. november 16.)
  3. Foth Gyöngyvér: A németországi reformépítészet hatása Friedrich Balthes munkásságára. Academia.edu. (Hozzáférés: 2023. november 16.)
  4. Scheiner, Karl: Die Gartenstadt Neu-Tartlau in Siebenbürgen. Der Städtebau, XIV. évf. 2–3. sz. (1917) 13. o.
  5. Hagen, Timo: Das Studentendenkmal in Marienburg. In Kronstadt und das Burzenland. Szerk. Heigl et al. Brassó: Aldus. 2011. 139–179. o. ISBN 9789737822666  

További információk szerkesztés

  • Rudolf, Gerhild. Architekt Fritz Balthes 1882–1914 – Sein Denken und Schaffen als Beitrag zum siebenbürgischen Kulturerbe. Nagyszeben: Honterus (2021). ISBN 9786060080978