Friedrich Krasser
Friedrich Krasser (Szászsebes, 1818. április 28. – Nagyszeben, 1893. február 16.) erdélyi szász orvos, költő.
| Friedrich Krasser | |
 | |
| Született | 1818. április 28. Szászsebes |
| Elhunyt | 1893. február 16. (74 évesen) Nagyszeben |
| Foglalkozása | orvos, költő |
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésAtyja pékmester volt. A nagyszebeni gimnáziumban után a bécsi egyetemre ment, ahol 1844-ben szerzett orvosi diplomát. Párizsban tanult tovább; itt megismerkedett a szocialista tanokkal. 1846-ban sebészi oklevelet is nyert; mint gyakorló orvos Nagyszebenben telepedett le. 1848-ban Romániába költözött; 1850-ben azonban ismét visszatért Nagyszebenbe. 1869-ben Nápolyban részt vett a szocialisták által december 12-ére összehívott békekongresszuson.
Művészetében az orvosi gyakorlatban szerzett tapasztalatai és szociális érzékenysége tükröződnek. Egyaránt fellépett a katolikus dogmák és az agresszív magyarosítás ellen. Egyes versei pl. az Anti-Syllabus névtelenül jelentek meg, majd röpiratokon világszerte több nyelven terjesztették. Hasonlóan terjedtek a Ceterum censeo, Das Glas und die Bibel, Marseillaise des Christentums, Freie Schulen és Enzyklika című versei is.[1]
A technika és a tudomány lelkes híveként 1869 nyarán kijelentette: „100 év múlva emberek repülnek a Holdra. Unokáink még élni fognak akkor.” Száz évvel ezután Krasser unokája, Hermann Oberth meghívottként jelen volt a Cape Canaveralon az Apollo–11 holdra szállásakor.[2][3]
Művei
szerkesztés- De coxalgia. Dissertatio inaugurualis. Vindobonae, 1844
- Offenes Visir. Zeitgedichte. Hamburg, 1869. (Ism. Hermannstädter Zeitung 39. sz.)
- Der Freidenker-Kongress in Neapel. Hermannstadt, 1870
Magyarul
szerkesztés- Szózat a népbolondítókhoz és a néphez; közli K. B. g. [ford. Kreith Béla]; Budapesti Ny., Bp., 1891
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Michael Kroner: Dichterischer Protest gegen den 'Syllabus' des selig gesprochenen Papstes Pius IX. Siebenbürgische Zeitung, (2000. október 23.)
- ↑ Vasile Surcel: “Ucenicul” lui Jules Verne (Jules Verne "inasa") (román nyelven). [2008. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
- ↑ Petrina Calabalic: Părintele rachetelor (A rakéták atyja) (román nyelven). (Hozzáférés: 2008. november 16.)[halott link]
Források
szerkesztés- Cziráki Zsuzsanna: Az erdélyi szászok története: Erdélyi szász irodalomtörténet. Kozármisleny: Imedias. 2006. ISBN 963 87195 08
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
.svg){kind=small}
