Wikipédia

Friedrich Nikolai Russow

észt muzeológus, író

Friedrich Nikolai Russow (Tallinn, 1828. április 14. – Szentpétervár, 1906. július 22.) észt muzeológus, író, újságíró, kiadó és művész.

Friedrich Nikolai Russow
Született1828. április 14.
Tallinn
Elhunyt1906. július 22. (78 évesen)
Szentpétervár
Állampolgárságaorosz
Foglalkozása
IskoláiSzentpétervári Állami Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Nikolai Russow témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Paidében és Tallinnban járt iskolába, ezután 1847 és 1850 közt jogot tanult a Szentpétervári Egyetemen. Ezt követően 1863-ig a tallinni tartományi kormánynál különböző beosztásokban dolgozott. 1863-től haláláig Szentpéterváron töltött be állami tisztségeket. 1863 és 1885 közt az oroszországi állami bányászati hivatal titkára, 1865 és 1905 közt a Szentpétervári Akadémia Néprajzi Múzeumának kurátora volt.[1]

Már korán érdeklődni kezdett az észt kultúra iránt. Észt népdalokat gyűjtött, amelyek egy része Alexander Heinrich Neus három kötetből álló gyűjteményében jelent meg (1850-1852). 1854 és 1857 közt jelentette meg a Tallinna koddaniko ramat omma söbbradele male című lapot, amely a krími háborúról közölt híreket.[2] A lapnak összesen tizenkét száma jelent meg, s az első ész politikai hírlapnak tekinthető.[3] 1860-ban Wilhelm Greiffenhagennel közösen alapította meg a Revalsche Zeitung-ot, amely ugyan német nyelven jelent meg, de elsősorban az észt lakosság érdekeivel foglalkozott.[4] Russow Szentpétervárra való költözése után a lap gyorsan elvesztette jelentőségét az észt nemzeti ébredés tekintetében, de egészen 1940-ig az Észtországban élő balti németek egyik legfontosabb lapja maradt.

Russow politikai elkötelezettsége az orosz belügyminiszterhez intézett beadványában is megfigyelhető, amelyben élesen elítélte az észt parasztokkal szembeni durva bánásmódot az 1858-as Mahtrai parasztfelkelés kapcsán. Mivel a kormányzati adminisztrációban ő volt az észt nyelvű iratok fordításáért felelős tisztviselő, kiterjedt háttéranyagokhoz fért hozzá.[5] Releváns információkat adott Eduard Vilde írónak, aki ezen információkat később beépítette Kui Anija mehed Tallinnas käisid című regényébe. Franz Anton Schiefner egy levele szerint Russow 1862-ben Narva polgármesterjelöltje volt.[6]

Russow az úgynevezett "pétervári hazafiak" közé tartozott, így nevezték a Szentpéterváron tevékenykedő észtek azon csoportját, akik szülőföldjük nagyobb nemzeti önrendelkezésére törekedtek. Köztük volt, például Johann Köler festőművész, valamint Philipp Karell, I. Miklós és II. Sándor orosz cárok egyik személyes orvosa volt. Egy ideig egy fedél alatt élt Johann Kölerrel, akitől festőleckéket vett.[7] Mint könyvillusztrátor is tevékenykedett.

Russow saját irodalmi munkássága viszonylag csekély, néhány publikált költeményre korlátozik, amelyek azonban formájuk miatt figyelemre méltóak. Egyes esetekben a régi észt népköltészet mértékét használta.[8] Az észt irodalom számára jelentősége inkább szervezői és újságírói tevékenységében rejlik. Különösen fontos volt volt Friedrich Reinhold Kreutzwald számára, akinek első tündérmeséit 1860-ban jelentette meg, s ő készítette a kötet illusztrációit is.[9] További köteteket is terveztek, ezek azonban Russow egyéb elfoglaltságai miatt nem jelentek meg. Tovább rontotta a helyzetet, hogy Russow Kreutzwald kéziratainak egy részét elvesztette.[10] A későbbi kiadások csak 1864-ben és 1865-ben jelentek meg Tartuban. Russow ösztönözte Kreutzwald meséinek németre fordítását[11], ez végül 1869-ben jelent meg Halléban.[12]

Munkái szerkesztés

  • Söalaul Eestimaa tüttarlastele, Tallinn: s.n. 1854.
  • Ued kandlekeled, Tallinn: s.n. 1854.
  • Russische Landschafts- und Lebensbilder, Reval: Lindfors‘ Erben 1864.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Voldemar Erm: Friedrich Russow, in: Looming 6/1981, S. 866.
  2. ↑ Siehe Juhan Peegel: Tallinna kodaniku raamatust. F.N. Russowi 150. sünniaastapäevaks, in: Keel ja Kirjandus 4/1978, S. 228–229.
  3. ↑ Eesti kirjanike leksikon. Koostanud Oskar Kruus ja Heino Puhvel. Tallinn: Eesti Raamat 2000, S. 484.
  4. ↑ Cornelius Hasselblatt: Geschichte der estnischen Literatur. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Berlin, New York: Walter de Gruyter 2006, S. 189.
  5. ↑ Voldemar Erm: Friedrich Russow. In: Looming 6/1981, S. 861–862.
  6. ↑ St. Petersburg und Livland – und die Entwicklung der estnischen Literatur. Anton Schiefner (1817–1879) und Friedrich R. Kreutzwald (1803–1882) im Briefwechsel. Bearbeitet von Hartmut Walravens. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden 2013, S. 227.
  7. ↑ Voldemar Erm: Friedrich Russow. In: Looming 6/1981, S. 865.
  8. ↑ Epp Annus, Luule Epner, Ants Järv, Sirje Olesk, Ele Süvalep, Mart Velsker: Eesti kirjanduslugu. Tallinn: Koolibri 2001, S. 89.
  9. ↑ Voldemar Erm: Friedrich Russow, in: Looming 6/1981, S. 864.
  10. ↑ H. Treumann: Lisandusi „Eesti rahva ennemuistsete juttude“ publitseerimisloole, in: Keel ja Kirjandus 2/1960, S. 93–102.
  11. ↑ Cornelius Hasselblatt: Estnische Literatur in deutscher Übersetzung. Eine Rezeptionsgeschichte vom 19. bis zum 21. Jahrhundert. Wiesbaden: Harrassowitz 2011, S. 77–78.
  12. ↑ Ehstnische Märchen. Aufgezeichnet von Friedrich Kreutzwald. Aus dem Ehstnischen übersetzt von F. Löwe, ehem. Bibliothekar a.d. Petersb. Akad. d. Wissenschaften. Nebst einem Vorwort von Anton Schiefner und Anmerkungen von Reinhold Köhler und Anton Schiefner. Halle: Verlag der Buchhandlung des Waisenhauses 1869. 365 S.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedrich Nikolai Russow című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

  • Michael Kampmann: Biographie und Charakteristik des estn. Schriftstellers Fr. Russow, megjelent: Sitzungsberichte der Gelehrten Estnischen Gesellschaft 1908, S. 43–47.
  • Hans Treumann: Lisandusi „Eesti rahva ennemuistsete juttude“ publitseerimisloole, megjelent: Keel ja Kirjandus 1960/2, 93–102. oldalak
  • Juhan Peegel: Tallinna kodaniku raamatust. F.N. Russowi 150. sünniaastapäevaks, megjelent: Keel ja Kirjandus 1978/4, 228–229. oldalak
  • Voldemar Erm: Friedrich Russow, megjelent: Looming 1981/1, 861–871. oldalak
  • Liivi Aarma: Friedrich Nikolai Russowi ja Wilhelm Friedrich Tulase osalus "Pöllumehhe nöuandja" väljaandmisel, megjelent: Tuna, 2012/2, 32–49. oldalak
  • Ljubov Kisseljova: Kroonupatriotism või rahvuslik mõtlemine? Friedrich Nikolai Russowi ja Friedrich Reinhold Kreutzwaldi Krimmi sõja ainelised teosed, megjelent: Keel ja Kirjandus 2016/7, 504–515. oldalak
  • Életrajza angol nyelven
  • Adatlapja az Eesti Teadusinfosüsteem oldalon
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Friedrich_Nikolai_Russow&oldid=25915973”