Gömöry Pál (megyefőnök)
Gömöry Pál (Csetnek, Gömör vármegye, 1815. január 1. – Nagykálló, 1884. június 23.) Szabolcs vármegye megyefőnöke, helytartósági tanácsos, a 3-ad osztályú vaskorona rend lovagja, földbirtokos.
Gömöry Pál | |
Született | 1815. január 1. Csetnek, Gömör vármegye, |
Elhunyt | 1884. június 23. (69 évesen) Nagykálló, Szabolcs vármegye |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | Gömör- majd Szabolcs vármegye megyefőnöke |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Családja és származása
szerkesztésA Gömör vármegyei luteránus nemesi származású Gömöry család sarja. Apja, nemes Gömöry János (1768–1827), táblabíró, földbirtokos, anyja, márkus- és batizfalvi Máriássy Borbála (1785–1834) asszony volt.[1][2] Apai nagyszülei nemes Gömöry Pál, földbirtokos, és Sturman Julianna voltak. Anyai nagyszülei márkus- és batizfalvi Máriássy Sándor és okolicsnói Okolicsányi Borbála voltak. Gömöry Pál édestestvérei, Gömöry János (1813–1907), táblabíró, Szász Coburg Gothai Fülöp herceg uradalmi kormányzója és titkos tanácsosa, a cs. és kir. III. osztályú vaskorona-rend tulajdonosa, Ferenc József rend lovagja,[3] akinek az első neje, gróf De La Motte Klotild, a második neje kiscsoltói Ragályi Rozália (1838–1911),[4] valamint Gömöry Viktor (1816–1886),[5][6] udvari tanácsos volt; féltestvére, Gömöry András, helytartó tanács királyi tábla elnöke, akinek a neje, gróf De La Motte Mária (1809–1880) volt.[7] Gömöry Pál egy ősrégi rozsnyói luteránus polgári származású családnak a tagja volt; dédapja, Gömöry János, és annak a fivére, Gömöry Dávid (1708–1795), jeles orvos, alkimista, 1741. október 28-án nemességet és családi címert szerzett Mária Terézia magyar királynőtől.[8]
Élete
szerkesztésAz 1848-as szabadságharc után 1852 és 1854 között Gömör vármegye megyefőnöke lett.[9] Ez alatt az idő alatt Szabolcs vármegye megyefőnökévé is nevezték ki: a hivatalt 1853 és 1860 között látta el.[10]
1884. június 23.-án Nagykállón hunyt el nyugalmazott megyefőnökként.
Házassága és gyermekei
szerkesztésFeleségül vette primóczi Szentmiklóssy Amália Klementina Mária (*Deresk, 1825. június 2.–†Debrecen, 1907. december 29.) kisasszonyt, akinek a szülei primóczi Szentmiklóssy Ágoston, ügyvéd, táblabiró, a vaskói járásban főszolgabiró, földbirtokos, és Csernyus Zsuzsanna voltak. Házasságukból született:[11]
- Gömöry Amália Paulina Oktavia (*Csetnek, 1847. augusztus 14.–†?).[12]
- Gömöry Paulina Viktoria Szidónia (*Licze, 1849. április 25.–†?).[13] Férje, dr. Szántay Károly (*1851.–†Budapest, 1893. február 14.), Debrecen szabad királyi város kerületi orvosa.[14]
- Gömöry János Pál (*Licze, 1851. április 30.–†?)[15]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ familysearch.org - evangélikus anyakönyvek - Gömöry Pál keresztelői adatlapja
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Gömöry Pál
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Gömöry János
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Gömöry Jánosné Ragályi Rozália
- ↑ familysearch.org Gömöry Viktor keresztelői adatlapja
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Gömöry Viktor
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Gömöry Andrásné gróf De la Motte Mária
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 39. kötet - 213 - 215. oldal
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. GÖMÖR-KISHONT VÁRMEGYE. GÖMÖR-KISHONT VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. Írta dr. ifj. Reiszig Ede. II. A MOHÁCSI VÉSZTŐL GÖMÖR ÉS KIS-HONT EGYESÍTÉSÉIG (1802). 6. TÁRSADALMI ÉS MŰVELŐDÉSI VISZONYOK (1526–1850). Főispánok.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. SZABOLCS VÁRMEGYE. SZABOLCS VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. Irta dr. ifj. Reiszig Ede, revid. dr. Borovszky Samu. IV. Szabadságharcztól a kiegyezésig. Főispánok a mohácsi vésztől 1900-ig.
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Gömöry Pálné Szentmiklóssy Amália
- ↑ familysearch.org Gömöry Amália keresztelői adatlapja
- ↑ familysearch.org Gömöry Paulina keresztelői adatlapja
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Szántay Károly
- ↑ familysearch.org Gömöry János Pál keresztelői adatlapja