Gaár Vilmos

(1862–1939) magyar jogász

Gaár Vilmos (Győrsziget, 1862. május 6.Budapest, 1939. július 17.) magyar jogász, szakíró, szerkesztő.

Gaár Vilmos
Született1862. május 6.
Győrsziget
Elhunyt1939. július 17. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásajogász
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaár Vilmos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tanulmányait a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában kezdte, amit a győri Királyi Jogakadémián folytatott, végül a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen szerzett diplomát.

1884-től ügyvédi tevékenységet folytatott ügyvédjelöltként Győrött és Sopronban. A soproni kereskedelmi középiskola jogi és közgazdasági tárgyak tanára lett. 1888-ban tette le az ügyvédi vizsgát, ezt követően Sopronban ügyvédi irodát nyitott. Emellett élénken részt vett Sopron társadalmi életében is, 1888-tól a Sopron című lapnak, majd a Soproni Hírlapnak volt a felelős szerkesztője.

1907-től ítélőtáblai bíró lett Budapesten, majd 1914 és 1925 között kúriai bíró volt. 8 évig a hiteljogi, 2 évig a családjogi és örökösödési tanácsban működött. Nyugdíjazását követően 1932-től 1939-ig ügyvédként dolgozott Budapesten. 1902-ben a Magyar Jogász Egylet tagjának választotta. 1908-tól a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság munkájába is részt vett. 1912 és 1939 között a székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja volt, és Budapest Törvényhatósági Közgyűlése 1927-ben a felsőház tagjává választotta. 1923 és 1934 között a Jogállam című folyóirat társszerkesztője volt.

Munkássága

szerkesztés

Munkássága során főként magánjoggal és eljárásjoggal foglalkozott, elsősorban a polgári perjog és perrendtartás kérdéseivel. A gyakorlattal szoros kapcsolatot tartó jogszabály- és döntvénygyűjteményeket készített, ezáltal vált közismertté. Részt vett a Grill-féle jogszabálygyűjtemények és döntvénytárak szerkesztésében, tekintettel a polgári peres és peren kívüli eljárásokra. A Fodor-Márkus-féle Magyar magánjog című gyűjteményes munka megírásában a tartási kötelezettség Gaár munkásságának eredménye. Jogirodalmi tevékenysége jelentős volt, szakcikkei többek között a Jogállam, a Törvényhozók lapja, a Kereskedelmi jog, az Ügyvédek lapja, az Adó- és illetékügyi szemle, a Bírák és ügyészek lapja, a Jogtudományi közlöny, a Telekkönyv, a Magyar jogászújság, A jog, az Anyakönyvi közlemények és a Magyar Jogászegyleti Értekezések című folyóiratokban jelentek meg, munkatársa volt a Pallas Nagy Lexikonának és a Jogi Lexikonnak.

Főbb művei

szerkesztés

További információk

szerkesztés