Garay Dezső

magyar jogász, királyi törvényszéki bíró

Garay Dezső (Pest, 1842. november 17.Budapest, 1894. november 25.) jogi doktor és királyi törvényszéki bíró, Garay János költő fia.

Garay Dezső
Született1842. november 17.
Pest
Elhunyt1894. november 25. (52 évesen)
Budapest
Foglalkozásabíró
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Iskoláit 1853 és 1861 között a pesti kegyesrendi főgimnáziumban, a jogi tanfolyamot 1861 és 1865 között az egyetemen végezte. 1867. február 21-én jogi doktori, július 22-én közügyvédi és július 30-án váltóügyvédi oklevelet szerzett. 1865. október 17-én a magyar királyi ítélőtáblához esküdött fel mint joggyakornok. 1867. április 6-án igazságügy-miniszteri segédfogalmazó, 1868 májusában fogalmazó, 1872-ben pesti, 1878-ban pestvidéki törvényszéki bíró lett. 1874-től tagja volt az államvizsgálati bizottságnak. Az egyesületi téren, úgy a régi ügyvédegylet-, mint a jogászgyűlések- és a jogászegyletnek tárgyalásaiban és vitatkozásaiban gyakran vett részt, többször előadói minőségben.

Újságírói munkássága szerkesztés

Cikkei megjelentek a Jogtudományi Közlönyben (1870. Egyes vagy társas biróság?, A polgári peres eljárás reformja, hosszabb cikksorozat, melyben a revízió mellett, illetve a fellebbezés kizárása végett szót emelt, 1873. Perorvoslatok a szóbeli polgári perben, A negyedik szakosztály határozatai, 1879. Elmélkedések a polg. törvk. rendt. 113. §-a felett és a magyar jogászgyűlések törvénykezési szakosztályának tárgyalásait ismertette), a Magyar Igazságügyben (1874–75. Az igazságügyi reform pénzügyi oldala, Néhány szó a törvényszünetről 1881. A perrend novella), a Jogászgyűlés és egylet Évkönyveiben (Előadásai 1873. A bizonyításra, 1874–76. A perorvoslatokra, 1879. A birói kinevezésekre, 1883. A polgári per alapelveire, 1889. A járásbirósági hatáskör és fellebbezésre vonatkoznak.) 1883-ban a perorvoslatok újabb alapra fektetését tárgyazó nagyobb munka tervezetével kezdett foglalkozni; irányeszméiről némelyeket közölt az 1889. évi jogászgyűlésen (Jogászgyűlés Évkönyve 1889.), a Büntetőjog tára mellékletében, a Polgári Törvénykezésben (1892 októberétől, a fontosabb felsőbírósági határozatokat, magyarázó, néha bíráló megjegyzésekkel.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés