Főmenü megnyitása

Zlinszky Imre (Pest, 1834. november 4.Balatonfüred, 1880. július 14.) a budapesti ítélőtábla bírája, jogi szakíró, az MTA levelező tagja, Zlinszky Aladár apja.

Zlinszky Imre
Zlinszky Imre portréja a Vasárnapi Ujságban
Zlinszky Imre portréja a Vasárnapi Ujságban
Született 1834. november 4.
Pest
Elhunyt 1880. július 14. (45 évesen)
Balatonfüred
Állampolgársága magyar
Gyermekei Zlinszky Aladár
Foglalkozása bíró, jogi szakíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Zlinszky Imre témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Pest vármegyei előkelő, nemes családban született. Atyja, János, akit már 18 éves korában elvesztett, Pest vármegye középponti főszolgabírája volt, aki tehetséges fiát szigorú nevelésben részesítette. Tanult Pesten a piaristáknál, s már ekkor hajlamot mutatott az írói pályára; a jogtudományokat pedig a pesti egyetemen végezte. Korán árván maradt, mérsékelt örökségét csakhamar elköltötte és kénytelen volt hivatalt vállalni. Egy ideig az akkor helytartótanácsnál is szolgált, de csakhamar a bírói pályára lépett. Bíróként szolgált Jászberényben, Cegléden, Kecskeméten. 1869-ben a pesti semmítőszékhez került, majd 1871-ben a táblához pótbíróként. 18751880 között kúriai bíró volt. Irodalmi munkássága során főleg magánjoggal és polgári eljárásjoggal foglalkozott. Főleg öröklési jogi kérdésekben konzervatív álláspontot foglalt el (pl. az öröklött és a szerzett vagyon különbségtételének fenntartása kérdésében). 1876. június 6-án választották az MTA levelező tagjává. Számos jogi kommentár és gyakorlati jogi kézikönyv szerzője volt.

Főbb műveiSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés