Wikipédia

Gaslighting

Egyfajta pszichológiai manipuláció abból a célból, hogy áldozata kételkedjen emlékezetében, érzékszerveiben és épelméjűségében

A gaslighting vagy gázlángozás a pszichológiai manipuláció egy formája, amelyben valaki kétségeket próbál elültetni egy megcélzott egyénben vagy egy célzott csoport tagjaiban, hogy megkérdőjelezze saját emlékezetét, észlelését és józanságát. A folyamatos vádaskodás, tagadás, félrevezetés, ellentmondás és hazugság használatával a gaslighting destabilizálja az áldozatot és hitelteleníti a világképét.[1]

Előfordulása lehet az egyszerű elutasítástól – hogy a támadó által végrehajtott visszaélések meg sem történtek – egészen a bizarr történések hosszú soráig, amikor a támadó ezekkel próbálja meg elérni áldozatának lelki összekavarodását. A kifejezés Patrick Hamilton 1938-as Gázláng című színdarabjából és annak 1940-es és 1944-es filmadaptációjából származik, amelyekben a főszereplő otthonában lévő gázüzemű lámpák elhalványulnak, amikor a tetőtéri lámpákat felcsavarja, miközben éjszaka titokban a tetőtérben kutat, és meggyőzi feleségét, hogy csak képzeli a változást.

Ingrid Bergman az 1944-es Gázláng című filmben

A kifejezés az áldozat férje általi szisztematikus pszichológiai manipulációjából származik, amelyet az 1938-as színdarabban, valamint az 1940-ben és 1944-ben kiadott filmadaptációkban mutattak be.[2] A történetben a férj megpróbálja meggyőzni a feleségét és másokat arról, hogy az asszony elmebeteg: az otthoni környezetük számos elemét manipulálja, és szilárdan állítja, hogy a felesége téved, rosszul emlékszik vagy téveszméi vannak, amikor említi ezeket a változásokat.

A darab címe arra utal, hogy otthonukban a gázvilágítás rendszeresen elhalványodik, majd egyre csökkenő fénnyel világít, de a férj folyamatosan úgy tesz, mintha semmi nem történne, ezzel elérve, hogy felesége kételkedni kezdjen saját érzékeiben. A halványodást részben az okozza, hogy a férj éjjelente az emeleten általa meggyilkolt gazdag nő eltűnt drágaköveit keresi, és emiatt ott felcsavarja a gázvilágítást. A feleség többször felkéri a férjét, hogy erősítse meg a halványuló fényekkel kapcsolatos tapasztalatait, de férje a valóság ellenére továbbra is határozottan állítja, hogy a fények ugyanazok, és hogy a felesége az, aki elveszíti ép eszét.[3]

A „gaslighting” kifejezést informálisan az 1960-as évek óta használják, hogy leírják a valóságészlelés manipulálására tett erőfeszítéseket. A kifejezést az 1970-es évek óta használják ezen viselkedés leírására a pszichoanalitikus irodalomban.[4] A gyermekekkel szembeni szexuális zaklatásról szóló 1980-as könyvben Florence Rush összefoglalta George Cukor 1944-es Gázlángját, és azt írta: „Még ma is a [gaslighting] szót használják annak leírására, hogy megkíséreljék megsemmisíteni egy másik ember valóságfelfogását.”[5]

A kifejezést a klinikai és kutatási irodalomban,[6][7] valamint politikai kommentárokban is használják, főképp angol nyelvterületen.[8][9] Magyarországon a kifejezés (és a fogalom) kevéssé ismert.

Orvosi, egészségügyi értelemben szerkesztés

Angol nyelvterületen az informális "orvosi gázlángolás" kifejezés [10] azt jelenti, amikor a betegek valódi tüneteit az egészségügyi szakemberek lekicsinylik vagy elutasítják, amely téves diagnózist eredményez. A nőket és az etnikai kisebbségek tagjait gyakrabban érinti ez a probléma. [11] [12] [13]

Használat szerkesztés

A pszichiátriában szerkesztés

A politikában szerkesztés

Romantikus kapcsolatokban szerkesztés

A munkahelyen szerkesztés

Szépirodalomban szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Oxford Dictionary definition of 'gaslighting'. Oxford Dictionaries. Oxford University Press. [2016. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 20.)
  2. ↑ Larner, A.J. A Dictionary of Neurological Signs, 139. o. (2016. április 28.). ISBN 978-3319298214 
  3. ↑ Stern, Robin. The Gaslight Effect: How to Spot and Survive the Hidden Manipulation Others Use to Control Your Life. Random House Digital, 8. o. (2007. május 1.). ISBN 978-0-7679-2445-0. Hozzáférés ideje: 2014. január 6. 
  4. ↑ Shengold (1979). „Child Abuse and Deprivation: Soul Murder”. Journal of the American Psychoanalytic Association 27 (3), 533–559. o. DOI:10.1177/000306517902700302. PMID 512287.  
  5. ↑ Rush, Florence. The Best-kept Secret: Sexual Abuse of Children. Human Services Institute, 81. o. (1992. február 1.). ISBN 978-0-8306-3907-6 
  6. ↑ Dorpat, Theodore L.. Gaslighting, the Double Whammy, Interrogation, and Other Methods of Covert Control in Psychotherapy and Psychoanalysis. Jason Aronson (1996). ISBN 978-1-56821-828-1. Hozzáférés ideje: 2014. január 6. 
  7. ↑ Jacobson, Neil S.. When Men Batter Women: New Insights into Ending Abusive Relationships. Simon and Schuster, 129–32. o. (1998. március 10.). ISBN 978-0-684-81447-6. Hozzáférés ideje: 2014. január 6. 
  8. ↑ Yagoda: How Old Is 'Gaslighting'? (amerikai angol nyelven). The Chronicle of Higher Education, 2017. január 12. (Hozzáférés: 2017. június 2.)
  9. ↑ Welch, Bryant. State of Confusion: Political Manipulation and the Assault on the American Mind (angol nyelven). Macmillan (2008. június 10.). ISBN 9781429927451 
  10. ↑ „Perspective | Women are sharing their ‘medical gaslighting’ stories. Now what?”, Washington Post (Hozzáférés: 2023. május 3.) (amerikai angol nyelvű) 
  11. ↑ Newman-Toker, David E., Ernest (2014. június 1.). „Missed diagnosis of stroke in the emergency department: a cross-sectional analysis of a large population-based sample”. Diagnosis (Berlin, Germany) 1 (2), 155–166. o. DOI:10.1515/dx-2013-0038. ISSN 2194-8011. PMID 28344918.  
  12. ↑ Hamberg, Katarina, Eva E. (2002. szeptember 1.). „Gender bias in physicians' management of neck pain: a study of the answers in a Swedish national examination”. Journal of Women's Health & Gender-Based Medicine 11 (7), 653–666. o. DOI:10.1089/152460902760360595. ISSN 1524-6094. PMID 12396897.  
  13. ↑ Bleicken, Benjamin, Manfred (2010. június 1.). „Delayed diagnosis of adrenal insufficiency is common: a cross-sectional study in 216 patients”. The American Journal of the Medical Sciences 339 (6), 525–531. o. DOI:10.1097/MAJ.0b013e3181db6b7a. ISSN 1538-2990. PMID 20400889.  

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a gaslighting című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

  Ez a pszichológiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gaslighting&oldid=26909835”