George Cukor

amerikai filmrendező és producer (1899–1983)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 18.

George Cukor (ejtsd ˈkjuːkɔːr)[11] (New York, 1899. július 7.Los Angeles, Kalifornia, 1983. január 24.) Oscar-díjas magyar származású amerikai filmrendező.

George Cukor
SzületettGeorge Dewey Cukor[1]
1899. július 7.[2][3][4][5][6]
New York[7]
Elhunyt1983. január 24. (83 évesen)[2][4][5][6][8]
Los Angeles[9]
Állampolgárságaamerikai[10]
Foglalkozása
IskoláiDeWitt Clinton High School
Kitüntetései
Halál okaszívelégtelenség
SírhelyeForest Lawn Memorial Park
Rendezői pályafutása
Aktív évek1930–1981
Díjai
Oscar-díjak
Legjobb rendező
My Fair Lady (1965)
Golden Globe-díjak
Legjobb rendező
My Fair Lady (1965)
BAFTA-díjak
Legjobb film
My Fair Lady (1966)
Emmy-díjak
Legjobb rendező (minisorozat vagy tévéfilm)
Szerelem a romok között (1975)

A Wikimédia Commons tartalmaz George Cukor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

New York-i magyar zsidó családban született.[12] Apja Cukor Viktor Farkas (1872 Nagykálló),[13][14] anyja Gross Helén (Tokaj 1874),[15] nővére Elsie Cukor (1894 New York).[16][17] A magyarországi kivándorlóknak nem volt még középső nevük, ezért apja George Dewey tábornok nevét választotta neki középső névként. Magyarul nem beszélt, szüleinek társalgási nyelve alighanem a jiddis volt. Vallásáról nem tudunk, de tény, hogy Mia Farrow a keresztlánya volt.[18] (Mia Farrow anyja után katolikus vallású.)

Színházi segédrendezőként kezdett el dolgozni, majd az 1920-as évektől kezdődően rendező lett a Broadwayen. 1926-ban F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsbyjét állította színpadra Owen Davis forgatókönyve alapján, mellyel felkeltette a New York-i kritikusok figyelmét. A hangosfilm megjelenésével Hollywoodba ment. 1929-ben a Paramount Picturesnél dolgozott, mint dialógrendező, de hamarosan rendezővé lépett elő. Előszeretettel filmesített meg színdarabokat: Vacsora nyolckor (1933). Az asszonyok, Philadelphiai történet (1940) maradandóan a legkedveltebb hollywoodi filmek közé tartoznak.

1947 és 1954 között Cukor a forgatókönyvíró házaspár, Garson Kanin és Ruth Gordon segítségével több nagyszerű filmet készített, például az Ádám bordája című produkciót 1949-ben. 1953-ban operatőr barátjával George Hoyningen-Huene-nel és Gene Allen látványtervezővel elkészítették a Csillag születik című filmet.

A Broadwayen megtanulta becsülni a sztárok munkáját, így hatékonyan tudott együtt dolgozni Greta Garbóval, Joan Crawforddal, Katharine Hepburnnel és másokkal. Nem meglepő, hogy őt bízták meg a My Fair Lady (1964), George Bernard Shaw Pygmalion című színdarabjának musicalváltozatának a megrendezésére.

Viszályok

szerkesztés

Jól kijött a stúdióvezetőkkel, de mégis számos összetűzése akadt. Első munkaadóját, a Paramountot beperelte az Édes pásztoróra (1932) jogai miatt, mivel Ernst Lubitsch újrarendezett benne pár jelenetet. A stúdió válaszul felbontotta a szerződését, így átment az RKO Pictureshöz, és David O. Selznick szárnyai alá került, akit 1933-ban követett az MGM-hez. Amikor Selznick 1936-ban beindította stúdióját, Cukor neki és az MGM-nek is dolgozott, így a legjobban fizetett rendezők közé került. Legismertebb összecsapása egy stúdióval akkor következett be, amikor Selznick alig 10 nappal a forgatás megkezdése után kirúgta Cukort az Elfújta a szél rendezői székéből. Elbocsátását a forgatókönyvvel szembeni kifogásával indokolták, de állítólag a fő ok Clark Gable-nek a rendező homoszexualitásával kapcsolatos fóbiái voltak. Joseph L. Mankiewicz szavai Cukor „nagy hollywoodi rendezőnő volt”. Általános kritikai nézet szerint Cukor képességei „homoszexuális érzékenységéből” eredtek. Ennek ellensúlyozása céljából lett ösztönösen a „nők rendezője”.[19]

Hanyatlás

szerkesztés

A stúdiórendszer felbomlása kedvezőtlenül érintették Cukort. Gene Allen művészeti rendezővel saját produkciós vállalatot alapított 1963-ban, azonban jelentősebb sikereket nem tudtak elérni. Kései filmjei megbuktak mind a kritikusok szemében, mind a mozipénztáraknál. Pályája azzal a rendszerrel hanyatlott le, amelyben felnevelkedett. 83 évesen halt meg.

  1. 2023. június 6., Rivista del Cinematografo, george-cukor-c9muwxvh
  2. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  3. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  8. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  10. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  11. NLS Other Writings: Say How, C. National Library Service for the Blind and Physically Handicapped. (Hozzáférés: 2022. október 26.)
  12. George Cukor születési bejegyzése. Familysearch. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.) Manhattan
  13. Babos Anna: 120 éve született George Cukor. Nemzeti Filmintézet, 2019. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
  14. George Cukor apjának bejegyzése. Familysearch. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
  15. Helén Gross születése. Familysearch. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.) Anyja születésének bejegyzése, ugyanott a házasságkötés helye és időpontja
  16. Family members. familysearch. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
  17. Nővérének házassága. familysearch. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
  18. Kevin Thomas: Celebrating Cukor. Los Angeles Times. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
  19. Csernik Gréta: Akinek a My Fair Lady-t köszönhetjük. wmn.hu, 2019. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)

További információk

szerkesztés