Gavro Manojlović

horvát történész, akadémikus

Gavro Manojlović (Zára, 1856. október 27.Zágráb, 1939. november 1.),[2] szerb nemzetiségű horvát történész, akadémikus, a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke.

Gavro Manojlović
Született1856. október 27.[1]
Elhunyt1939. november 1. (83 évesen)[1]
Foglalkozása
  • történész
  • bizantinológus
  • lapszerkesztő
  • egyetemi oktató
  • egyetemi oktató
  • politikus
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Zárában született, általános iskolába a zárai Szent Illés templomhoz tartozó szerb iskolába, majd egy ideig olasz nyelvű tanintézetbe járt. Mivel a család 1864-ben Ogulinba költözött, ott folytatta tanulmányait, majd 1868-ban iratkozott be a zenggi gimnáziumba. 1870-től a károlyvárosi gimnázium növendéke, 1871-től 1876-ig a zágrábi gimnáziumba járt. Egyetemi tanulmányait Zágrábban és Bécsben végezte, ahol 1896-ban történelemfilozófiából és klasszika-filológiából doktorált. Édesanyja betegsége, és 1895-ben bekövetkezett hirtelen halála miatt nem tudta megvalósítani tanulmányainak tervezett párizsi és római folytatását. 1880-ban „Mladi dani Veljkovi” címmel versgyűjteményt adott ki. 1880-tól gimnáziumi tanárként dolgozott Zágrábban, Pozsegában és Eszéken, ahol igazgató is volt. 1902-től a Zágrábi Egyetem Filozófiai Kara ókor általános történetének rendes professzora. 1908-ban politikai okokból nyugdíjazták, de 1910 és 1924 között ismét tanított.[2] Tanulmányozta az ókor történetét, bizantológiát, történelemfilozófiát, tankönyveket írt. Két alkalommal, 1908-tól 1910-ig, valamint 1913-tól 1918-ig a horvát-szerb koalíció tagja volt a horvát parlamentben, majd az ideiglenes nemzetgyűlés tagja.[2] 1908-tól a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, 1924-től 1933-ig elnöke. Megalapította a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia keleti gyűjteményét. 1905 és 1908 között a „Pobratim” és a „Nastavni vjesnik” című ifjúsági újságok szerkesztője volt.[2]

Munkássága szerkesztés

Költőként és irodalmi folyóiratok szerkesztőjeként már fiatalon kipróbálta magát, majd több területen is végzett tudományos munkát. Foglalkozott filozófiatörténettel, az ókori Kelet történetével, a kora középkor történetével és filológiával. Jelentőségükkel kitűnnek Gavro Manojlović 1899 és 1911 között írt bizánci tanulmányai is, melyek a mai napig aktuálisak maradtak. A bizánci történelem olyan, korábban feldolgozatlan kérdései foglalkoztatták, amelyek nemcsak a szerb-jugoszláv, hanem a bizantológiai tanulmányokban is újdonságnak számítottak.

Kiadott művei szerkesztés

  • Mladi dani Veljkovi (1880, verseskötet)
  • O godini prijenosa sv. Anastazije u Zadar (1901.)
  • Jadransko pomorje IX. stoljeća : u svjetlu istočno-rimske (bizantinske) povijesti (1902.)
  • Povijest staroga Orijenta (1923.)
  • Sile pokretnice i pravilnosti u univerzalnoj historiji (1927.)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.)
  2. a b c d Hrvatska enciklopedija

Források szerkesztés

  • Biografski leksikon: Hrvtaski biografski leksikon: Manoljović, Gavro. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (2019) (Hozzáférés: 2021. december 28.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gavro Manoljović című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gavro Manoljović című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.