Gelis apterus

rovarfaj, darázsfaj

A Gelis apterus a fürkészdarazsak (Ichneumonidae) családjába tartozó parazita rovarfaj. Az általában nagy méretű fürkészdarazsaktól eltérően a Gelis nem egyedei viszonylag aprók, a szárnyatlan nőstényeket a felületes szemlélő könnyen összetévesztheti egy hangyával. Ez a hasonlóság valószínűleg a potenciális ragadozók elleni védelmet is szolgálja. Az Ibériai-félszigeten nagy számban előforduló G. apterus a Zodarion styliferum hangyákkal táplálkozó pók parazitája; azonban nem hangyaálcája segítségével élősködik a pókon; ehelyett, a nőstény fürkészdarázs peterakó csövével szúrja át a pók selyemből szőtt iglura emlékeztető nappali búvóhelyét.

Gelis apterus
Gelis apterus nőstény oldalról (skála: 1 mm)
Gelis apterus nőstény oldalról (skála: 1 mm)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Család: Fürkészdarazsak (Ichneumonidae)
Alcsalád: Cryptinae
Nemzetség: Phygadeuontini
Nem: Gelis
Faj: G. apterus
Tudományos név
Gelis apterus
Pontoppidan, 1763
Szinonimák

Gelis provincialis Horstmann, 1990[1]
Gelis rufithorax Horstmann, 1990[1]
Gelis macroura Bogacev, 1963[2]
Gelis apsheronicus Bogacev, 1963[2]
Gelis abulensis Ceballos, 1925[3]
Gelis roboretanus (Cobelli, 1908)[4]
Gelis gravenhorstii (Fonscolombe, 1845)[5]

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gelis apterus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gelis apterus témájú kategóriát.

Gelis apterus bábozódás alatt, a parazitizált Zodarion styliferum pók eltávolításra került az igluból. Skála: 2 mm
Gelis apterus bábja a Zodarion styliferum iglujában. Skála: 2 mm

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Horstmann, K. (1990) Uber die westpalaarktischen Arten der Gelis separata- Artengruppe (Hymenoptera, Ichneumonidae)., Nachrichtenblatt der Bayerischen Entomologen. 39(3):75-79.
  2. a b Bogacev, A.V. (1963) [New species of Gelis Thunb. (Ichneumonidae, Cryptinae).] (in Russian with Latin summary), Trudy Instituta Zoologii i Parazitologii im E.N. Pavlovskogo. 24:103-109.
  3. Ceballos, G. (1925) Revision de los Gelis del Museo de Madrid (Hym. Ichneum.) Procedentes de la Peninsula Iberica, Canarias y Marruecos., Eos. 1:133-198.
  4. Cobelli, R. (1908) Una nuova specie di Pezomachus., Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien. 58:31-32.
  5. Fonscolombe, E.L.J.H. Boyer de (1845) Calendrier de fauna et de flore pour le environs d'Aix., Memoires de l'Academie des Sciences, Agriculture, arts et Belles-lettres d'Aix. 5:357-682.

Források szerkesztés