Genova ostroma (1747)

	Genova ostroma
	Genova kikötője
Konfliktus	osztrák örökösödési háború
Időpont	1747
Helyszín	Genova
Eredmény	várost sikerrel védik genovaiak és szövetségeseik
	Szemben álló felek
Habsburg Birodalom; Szárd-Piemonti Királyság;	Genovai Köztársaság; Franciaország; Spanyolország;
	Parancsnokok
Schulenberg gróf; Pallavicini tábornok;	de Boufflers herceg; Belle-Isle herceg; Las Minas tábornok; ;
	Szemben álló erők
n. a.;	n. a.;
	Veszteségek
n. a.	n. a.
	é. sz. 44° 24′ 26″, k. h. 8° 56′ 02″Koordináták: é. sz. 44° 24′ 26″, k. h. 8° 56′ 02″

Genova második ostromára az osztrák örökösödési háború alatt 1747-ben került sor. Ennek során Schulenberg gróf sikertelenül próbálkozott a város bevételével.

A „Genova ostroma” lehetséges további jelentéseiről lásd: Genova ostroma (egyértelműsítő lap).

Az osztrák erők az előző év során elfoglalták, majd egy felkelést követően elveszítették Genovát. Az 1747-es hadműveleteik egyik stratégiai célja a város visszaszerzése volt, mivel csak ezután vállalkozhattak hadjáratra Franciaország vagy Nápoly ellen. Schulenberg hadereje áprilisban ért a városhoz, de miután nem bizonyultak elégségesnek a város bevételéhez, júniusig várniuk kellett tizenkét szárd zászlóalj megérkezésére. A késlekedés lehetővé tette a franciák és spanyolok számára Joseph Marie de Boufflers herceg vezette erősítések bejuttatását a városba.

A Belle-Isle marsall és Las Minas tábornok vezette francia-spanyol hadsereg előrenyomulásával fenyegette Milánót, ezért a szárd csapatok az ostromot feladva a város védelmére siettek. Schulenberg ezt követően a szárdokat okolva feladta az ostromot.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Siege of Genoa (1747) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.