Főmenü megnyitása

Georg Gärtner (Schweidnitz, Alsó-Szilézia, Porosz Szabadállam, 1920. december 18. – Loveland, Colorado, U.S. 2013. január 30.) a második világháborúban német tisztként amerikai fogságba esett. A háború lezárulta után megszökött a hadifogolytáborból, és "Dennis F. Whiles" álnéven új életet kezdett az Amerikai Egyesült Államokban. Ott csak mintegy negyven év elmúltával bukott le, és Hitler utolsó amerikai katonájaként szerzett magának hírnevet.

Georg Gärtner
Dennis while.jpg
Született Georg Gärtner
1920. december 18.
Świdnica
Elhunyt 2013. január 30. (92 évesen)[1]
Boulder
Álneve Dennis F. Whiles
Állampolgársága amerikai
Nemzetisége német
Foglalkozása katona

ÉlettörténeteSzerkesztés

Gärtner 1920-ban született Schweidnitz-ben, Alsó-Sziléziában. 15 évesen építésznek készült, de egy torokgyík fertőzés olyan izomsorvadást idézett elő nála, ami megakadályozta tervei valóra váltásában. 1940-ben, 19 éves korában lépett be a Wehrmacht-ba, onnan azonnal az észak-afrikai Rommel-féle Afrikakorps-hoz került, és 1943-ban Líbiában esett amerikai fogságba, tüzérségi őrmesterként.

Az USA-ban a Deming melletti, új mexikói hadifogolytáborba került. A háború után a táborból megkezdték a foglyok hazatelepítését, de Gärtner nem akart hazatérni; egyrészt, mert szülővárosa Lengyelországhoz került (Świdnica néven), másrészt tartott az oroszok bosszújától.

A tábor mellett élénk vasúti forgalom zajlott, ő kifigyelte a vonatok közlekedését, és 1945 szeptember 2-án cselekedett: amíg a tábor összes lakója egy western-filmet nézett a moziban, ő átkúszott a tábor két – nem igazán őrzött – kapuja alatt, és felugrott egy szerelvényre. A vonat Kaliforniába tartott, immár a német vagabonddal a fedélzetén.

Dennis F. WhilesSzerkesztés

Ott megbízható nyelvtudása híján favágóként, tányérmosóként és alkalmi munkákból tengődött. Eleinte Peter Peteresen néven, norvég bevándorlónak adta ki magát, de idővel új identitást is sikerült szereznie; Dennis Whiles néven jutott társadalombiztosítási kártyához.

Életrajzaiban az szerepelt, hogy árvaházban nőtt fel, miután szülei elhunytak egy közlekedési balesetben. Észak-Kaliforniában telepedett le, ahol telenként síoktatóként, nyáron pedig építési vállalkozóként és kereskedőként kereste a kenyérre valót. Egy YMCA táncesten ismerkedett meg Jean Clark-kal, akit 1964-ben feleségül vett, és az asszony két, korábbi kapcsolatából született gyerekét is magához vette.

A szökését követően az FBI felvette a körözött-listájára, és 1963-ig ott is tartotta. Habár a képe szerepelt az összes postahivatalban, az utána indított „hajtóvadászat” nem volt igazán intenzív, a szökevény hadifogolynak nem sikerült a nyomára bukkanniuk. Annak ellenére, hogy Gärtner úr egyszer a Life magazin egyik csoportképén is szerepelt, miután 1952-ben, egy, a sierra nevada-i hóviharban elakadt vonat utasainak a mentésében is részt vett.

Végül a colorado-i Boulder-be költözött, ahol becslőként és építészeti tanácsadóként dolgozott, majd ment nyugdíjba. Feleségét egyre inkább zavarta férje elkendőzött múltja, és 1984-ben, miután válással fenyegette be, férje kiállt a nyilvánosság elé, és feltárta a múltját.

LebukásaSzerkesztés

Miután a sajtó elé állt 69 évesen a történettel, mely szerint ő Hitler utolsó amerikai katonája, ebből jókora show-műsort kerítettek. Egy Today Show adásban adta ár magát német hadifogolyként a törvény képviselőinek.

Arnold Krammer professzor a kor egyik elismert szakértője egy könyvet is írt a történetről „Hitler’s Last Soldier in America” címmel, 1985-ben. A további sorsáról élénk vita kezdődött, ugyanis illegális bevándorlónak nem lehetett besorolni (és ezáltal simán kitoloncolni), hiszen nem szabad akaratából érkezett az USA-ba. Hadifogolynak sem igazán lehetett tekinteni, a háború lezárása után több, mint ötven évvel. Végül a hatóságok állampolgárságot adtak az egykori hadifogolynak, melyről a döntést a bürokratikus késlekedés miatt csak 2009-ben kaphatta kézhez.

Négy évig, 2013-as haláláig élhetett immár amerikai állampolgárként George Gartner néven Hitler utolsó „elkeveredett” katonája.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés