George Hendrik Breitner

George Hendrik Breitner (Rotterdam, 1857. szeptember 12. – Amszterdam, 1923. június 5.) holland festő, fényképész, elsősorban az amszterdami városi élet ábrázolásáról nevezetes. Tagja volt az ún. Nyolcvanasok ('De Tachtigers') csoportjának; ezek a művészek (köztük Isaac Israëls, Willem Witsen festők, Willem Kloos és Lodewijk van Deyssel költők) nagy befolyással voltak a 19. század nyolcvanas éveiben a holland művészeti életre.

George Hendrik Breitner
Született	1857. szeptember 12. Rotterdam
Meghalt	1923. június 5. (65 évesen) Amszterdam
Sírhely	Amsterdam New Eastern Cemetery
Alkotott	1880–1923
A Wikimédia Commons tartalmaz George Hendrik Breitner témájú médiaállományokat.

Élete

1876–1880 között Breitner a hágai művészeti akadémián tanult, ahol kitűnt tehetségével. 1880-ban azonban fegyelemsértő magatartása miatt kizárták onnan. Még ebben az évben befogadták azonban a Pulchri Studio nevű jelentős hágai művészeti társaságba.

1880-1881-ben a híres Mesdag Panorámán dolgozott Hendrik Mesdag, S. Mesdag-van Houten, Theophile de Bock és Barend Blommers társaságában. 1882-ben találkozott Vincent van Gogh-gal, akivel együtt járt rajzolni Hága szegényebb negyedeibe. Breitner érdeklődéssel fordult a dolgozó emberek, kétkezi munkások, szolgálólányok élete felé. Egy párizsi útja során mélyebben megismerkedett az impresszionizmussal.

1886-ban Amszterdamba költözött, ahol a „De Maatschappij Arti et Amicitiae” nevű művészeti társaság tagja lett; ez a csoport segített első önálló kiállítása megszervezésében 1901-ben.

Munkássága

Breitner magát a „nép festőjének” tekintette, és tudatosan eltérve a poszt-impresszionisták irányzatától, igyekezett reálisabb képet alkotni a mindennapi valóságról. Kedvenc témája volt Amszterdam, utcáival, építkezéseivel, kikötőjével, munkásaival és lakosaival. Gyors ecsetvonásokkal rögzítette a dinamikus utcai életet. Ebben az időben váltak elérhetővé a fényképezőgépek, és Breitner nagy érdeklődéssel fordult a fotózás felé.

Szívesen festett női aktokat is, de Rembrandthoz hasonlóan sok bírálat érte amiatt, hogy képei túlságosan reálisak, nem hasonlítanak az ideális női szépségre. Művész barátai és a műértő közönség nagyon kedvelte festészetét, de a kritikusok megvetették nyers és realisztikus stílusa miatt.

A századfordulóra Hollandiában elismert művész lett, amint azt 1901-es önálló kiállítása fényesen bizonyította. Sokat utazott, meglátogatta Párizst, Londont, Berlint, majd 1909-ben az Egyesült Államokban a Carnegie International Exhibition zsürijének tagja lett Pittsburghben.

Külföldi kiállításai ellenére nem igazán szerzett nemzetközi elismertséget. Az uralkodó posztimpresszionizmus mellett az ő realista művészete háttérbe szorult.

Két tanítványa volt, Kees Maks (1876-1967) és Marie Henrie Mackenzie (1878-1961).

Utóélete

1996-ban került elő egy nagy fotógyűjtemény az által készített felvételekből. Ebből egyértelművé vált, hogy fényképészként is nagyon tehetséges volt. Rengeteg városképet készített, főleg borús, esős időben. A fényképészetet festői munkásságához, témája tanulmányozásához is segédeszközként használta.

Képeinek értéke az aukciókon a 21. század elején is egyre növekszik.

Azon kevés holland festő közé tartozik, akinek a nevét a nép is megőrizte egy szólásban: a szürke és esős időt az amszterdamiak „tipikus Breitner-időnek” („Echt Breitnerweer”) nevezik.

• 
  Willem Witsen fotója Breitnerről
• 
  Breitner fotója Amszterdamról (c. 1890–1900)
• 
  Munkáslányok
• 
  Női akt

Irodalom

• Paul Hefting, bevezető: G. H. Breitner: Amsterdams straatleven rond 1900, foto's van een schilder. Amsterdam : De Verbeelding, 2004. ISBN 90-74159-65-6
• Anneke van Veen ; teksten Rieta Bergsma, Tineke de Ruiter: : G. H. Breitner : fotograaf en schilder van het Amsterdamse stadsgezicht. Bussum : Thoth, 1997 Uitgave ter gelegenheid van de gelijknamige tentoonstelling in het Gemeentearchief Amsterdam, 21 februari t/m 27 april 1997. ISBN 90-6868-172-9
• Wiepke Loos, Guido Jansen: Breitner en zijn tijd : schilderijen uit de collectie van het Rijksmuseum, 1880-1900. Amsterdam : Rijksmuseum ; Zwolle : Waanders, 1995. ISBN 90-400-9730-5
• Paul Hefting: De foto's van Breitner. 's-Gravenhage : SDU, 1989. Uitgave. naar aanleiding van een fototentoonstelling in het Teylers Museum te Haarlem van 8 april t/m 11 juni 1989. ISBN 90-12-06148-2
• Adriaan Venema: G. H. Breiner, 1857-1923. Bussum : Het Wereldvenster, 1981. ISBN 90-293-9902-3
• A.B. Osterholt inleiding: Breitner en zijn foto’s. Amsterdam : De Arbeiderspers, 1974. ISBN 90-295-3313-7
• Paul Hefting: G.H. Breitner en zijn Haagse tijd. Utrecht : Haentjens Dekker & Gumbert, 1970
• P.H. Hefting en C.C.G. Quarles van Ufford: Breiter als fotograaf. Rotterdam : Lemniscaat, 3e gewijzigde druk, 1967
• A van Schendel: Breitner. Amsterdam : Becht, 1939

További információk

• Gemeentearchief Amsterdam