Főmenü megnyitása

Georges Duhamel (Párizs, 1884. június 30.Valmondois, 1966 április 13.) francia orvos, költő, író, esszéista.

Georges Duhamel
Duhamel 1930 körül
Duhamel 1930 körül
Született 1884. június 30.[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10]
Párizs[11][12]
Elhunyt 1966. április 13. (81 évesen)[1][13][2][4][5][6][8][9][10]
Valmondois[12]
Állampolgársága francia
Házastársa Blanche Albane
Gyermekei
  • Antoine Duhamel
  • Bernard Duhamel
  • Jean Duhamel
SzüleiPierre-Émile Duhamel
Foglalkozása
Tisztség
  • elnök (Société des gens de lettres)
  • seat 30 of the Académie française
  • állandó titkár (1944–1946, Francia Akadémia)
  • elnök (1947–1949, Alliance Française)
Iskolái Lycée Buffon
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje[14]
  • Croix de guerre 1914–1918[14]
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka[15]
  • Commander of the ordre de la Santé publique[14]
  • Goncourt-díj (1918)[15]

Georges Duhamel aláírása
Georges Duhamel aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Georges Duhamel témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Jómódú családba született. Középiskolai tanulmányait befejezve, az ország felfedezése érdekében nagy gyalogos utakat tett. Országjárását követően orvosi tanulmányokat kezdett. Részt vett az Abbaye csoport (költők, írók, zenészek, festők) megalakításában, a csoportban folyó alkotó munka, a szolidaritás és testvériség eszméi egész későbbi munkásságára ráhatással volt. 1909-ben orvosként diplomázott, biokémikus lett. Verseiben a humanizmus és a kollektív élet szellemét állítja szembe a technikai civilizáció elhatalmasodásával. Orvosi tevékenységét befejezte, a La Mercure de France irodalmi kritikusa lett. Legfontosabb cselekedete, hogy felhívta a figyelmet Paul Claudel költőre, drámaíróra. Az ő hatása tükröződik vissza Duhamel első három színpadi művén. Az első világháború alatt a frontvonalon katonai sebészként teljesített szolgálatot. Élményeit a A vértanúk élete és a Civilizáció versesköteteiben tárta a világ elé. 1920-tól kizárólag a regény műfajában végezte szépirodalmi munkásságát. Kiemelkedő alkotása az öt kötetből álló Salavin-ciklus. 1930-1940 között Franciaországban és külföldön több előadást tartott a francia nyelv és kultúra védelmében. 1933-1944 között jelent meg a 10 kötetes regényciklusa, A Pasquier-k krónikája. A zeni iránti érdeklődését kimutató írásait az 1964-ben megjelent, A vigasztaló zene kötetébe egyberendezte. Két útikönyvet írt, 1927-ben a Moszkvai utazás, majd Amerikában tett útját követően, 1935-ben Jelenetek a jövő életből.

MűveiSzerkesztés

  • 1907-ben saját kezével szedte és nyomtatta ki első kötetét, a Des legends, des batailles-t (Legendák, csaták),
  • 1909-1912 között újabb három verseskötetet került kiadásra,
  • 1917-ben Vice des Martyrs (A vértanúk élete) kötete jelent meg,
  • 1918-ban a Civilisation (Civilizáció) kötetét adták ki, amely elnyerte a Goncourt-díjat
  • 1919-1920 között két verseskötete jelent meg,
  • Salavin-ciklus
    • 1920-ban az Éjféli vallomás,
    • 1924-ben a Két ember,
    • 1927-ben a A napló,
    • 1929-ben a A lyoniak klubja,
    • 1932-ben az Olyan, mint önmagában,
  • 1950-ben jelent meg a Pattrice Périot utazása regénye

MagyarulSzerkesztés

  • Éjféli vallomás; ford. Komor András; Franklin, Bp., 1927 (Külföldi regényírók)
  • Két ember; ford. Komor András; Franklin, Bp., 1935 (Külföldi regényírók)
  • A napló; ford. Illyés Gyula; Franklin, Bp., 1940
  • A vígasztaló zene; ford. Oltványi Imre; Zeneműkiadó, Bp., 1964

Sikerei, díjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Comité des travaux historiques et scientifiques, 2017. október 9., 113300, Georges Duhamel
  4. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. a b [1170 Académie Nationale de Médecine]. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. a b Munzinger-Archiv. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  11. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  12. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Дюамель Жорж, 2015. szeptember 28.
  13. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Дюамель Жорж, 2015. szeptember 27.
  14. a b c http://www.academie-francaise.fr/les-immortels/georges-duhamel, 2019. július 28.
  15. a b http://www.academie-francaise.fr/les-immortels/georges-duhamel

ForrásokSzerkesztés

  • Világirodalmi Lexikon – 1972. Akadémia Kiadó, Budapest, Második kötet Cam-E