Főmenü megnyitása

Alsó-viszokai Gerlóczy Gyula (Pest, 1837. március 31.Görz, 1893. november 29.) jogász, egyetemi tanár, Gerlóczy Károly öccse.

Gerlóczy Gyula
Született 1837. március 31.
Pest
Elhunyt 1893. november 29. (56 évesen)
Görz
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász,
egyetemi tanár
Sírhely Új köztemető, Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerlóczy Gyula témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Édesapja megyei ügyész és főlevéltárnok volt. Gerlóczy Gyula a pesti piaristáknál tanult. 1855-től négy éven keresztül hallgatott jog- és államtudományokat, egyúttal németül és franciául is megtanult. 1857 júliusában jogi-, 1859-ben a váltójogból és büntetőjogból birói, 1860 januárjában pedig pénzügytan- és statisztikából államtudományi vizsgálatot tett, ugyanebben az évben, december 2-án avatták jogi doktorrá. Mivel apja az 1848/49-es események valamint és az abszolútizmus ideje alatt vagyonának jórészét elvesztette, Gerlóczy már 16 éves korától fogva kénytelen volt már magánórákat adni. Segédnevelőként tanította Károlyi György gróf fiait: Gábort, Tibort és Istvánt. 1861. november 7-én közügyvédi, 1862. január 21-én váltó-ügyvédi oklevelet szerzett. 1863 augusztusától tanított a budai királyi műegyetemen a nemzetgazdaságtant, jog- és törvényismeretet helyettes tanárként, míg végül 1864. február 7-étől kinevezték rendes tanárnak. 1865-ben kinevezték a jogtörténelmi államvizsgálati bizottság tagjának. 1871-ben a londoni nemzetközi kiállításta küldte ki Pauler Tivadar közoktatási miniszter, 1872-ben Párizsban járt. Ezévben a nemzetgazdasági és statisztikai bizottság tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Képviselő bizottsági tagja volt az országos iparegyesületnek, egészen alapításától kezdődően, majd 9 éven keresztül volt igazgatósági tagja. 1874 tavaszán részt vett javaslataival az Ausztriával fennálló vámszövetség ügyében tartott enquete-tárgyalásokon. 1877 júliusában 475 db könyvet ajándékozott az újpesti községi és népkönyvtárnak. Az 1877-78. és 1878-79. tanévekre a műegyetem mérnöképítészi szakosztálya dékánjává választotta. 1870-ben lett iskolaszéki tag és alelnök a budapesti V. kerületben, mely tisztséget 17 évig töltötte be. A budapesti V. kerületi iskola-egylet megválasztotta elnökévé. Szerkesztette többek között 1884-ben az iskolaegyleti tagok jogait és kötelességeit, 1885-ben pedig az egyesület alapszabályait.

MunkáiSzerkesztés

 
Gerlóczy Gyula sírja Budapesten. Új köztemető 16/3-1-15/36.
  1. Alkalmazott észjogtan kérdések és feleletekben. Dr. Bauer Antal jogrendszere alapján és több forrás után. Pest, 1862.
  2. Értekezés a nemzetgazdaságtan jelentőségéről és hasznáról. Buda, 1865. (A m. kir. helytartótanács kiadása.)
  3. Értekezés a technikai míveltség közgazd. jelentőségéről, a műegyetemnek társadalmi hatásáról sat. Pest, 1866.
  4. A budai kir. műegyetem történeti-statistikai szempontból 1863-4-dik évtől. Pest, 1867. (Nemzetgazdasági és Statistikai Közlemények IV. és külön nyomatban.)
  5. Városi tanügyünk. Dr. Y-tól. Pest, 1868. (Külön nyomat a Századunkból.)
  6. A munkamegosztás társadalmi és közgazdasági jelentősége. Pest, 1869.
  7. A műegyetem ideiglenesen Buda várában maradjon-e vagy pedig Pestre áttétessék? Pest, 1870.
  8. Az első magyar jogászgyűlésünk II. szakosztályában a keresk. s váltójognak Európaszerte egyenlővé tétele, hiteltörvényeinknek cosmopolitikus jellegűekké alakítása iránt benyújtott indítványok felett tartott előadás... Pest, 1871.
  9. Fényűzés a társadalmi életben és nemzetgazdaságban. Bpest, 1874.
  10. A magyar orvosok és természetvizsgálók közegészségügyi törvényjavaslata. Bpest, 1876.
  11. Természetjogtan a vizsgálatra vagy szigorlatra készülők és a művelt rend számára. Bpest, 1877-79. Két füzet. (2. kiadás. Bpest, 1883.)
  12. A műegyetem építési ügye. Bpest, 1879. (Különnyomat az Építési Iparból.)
  13. A nemzetgazdaság alaptana. Papnevelő-, tanítóképző-, mezőgazdasági-, ipari-, kereskedelmi- és polgári tanintézetek számára. Bpest, 1883.
  14. Indítvány a gyermekek munkahajlamának, képességének kipuhatolása s megjelölése iránt és a főváros V. kerülete által ugyanerre adott véleményének birálata. Bpest. 1883.
  15. Takarék-pénztáraink szervezéséhez. Bpest, 1883. (Különnyomat a Gazdasági Mérnökből.)
  16. Az országos magyar iskola-egyesület alapszabályai. Bpest, 1885.
  17. Nemzetgazdaságtan. Közép szakintézetek számára. Bpest, 1885.
  18. A nemzetgazdaságtan, őstermelés, ipar, kereskedelem és közlekedési vagyis különös rész. Hatodik része az 1883-ban megjelent Nemzetgazdaság alaptanának. Bpest, 1885.
  19. Gróf Károlyi Gábornak fivérei ellen a köteles rész kiszolgáltatása iránt indított örökösödési per. Bpest, 1884-86. (600-1000 példányban.)
  20. A budapesti kir. József-műegyetem tanácsához intézett hivatalos jelentése, illetőleg kérvénye, műegyetemi tanárnak, mint műegyetemi tanácstagnak, a mezőgazdaságtani, géptani tanszék betöltésénél gyakorolt kijelölési jogának súlyos megsértése tárgyában. Bpest, 1890.
  21. A közegészségügy szerepe a nemzetgazdaságban. Bpest, 1891.
  22. Máchik József műegyetemi tanár emléke. Bpest, 1892.

Társszerkesztője volt a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatainak Előpatakon (XVIII. 1876), Máramaros-Szigeten (XIX. 1878), Budapesten (XX. 1880) és Szombathelyen (XXI. 1882), szerkesztette a Budapest és környéke természetrajzi, orvosi és közművelődési leirása c. gyűjteményes munkát 1879-ben Budapesten 3 kötetben. (Dr. Dulácska Gézával.)

Cikkei az Idők Tanújában (1861. 21. sz. Conservativ és ellenzéki párt, 38. sz. Mire kell még most is figyelnünk), a Pesti Naplóban (1867. 91. szám, Irányeszmék a városi képviselők választásánál, 1870. 19., 53., 54. sz. A műegyetem kérdéséhez, 1884. 105. sz. A magyar isk. egyesület tagjainak jogai és kötelességei. 1891. 106. sz. A közegészségügy és a közigazgatás államosítása), A Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XII. 1867. Jelentés a Rimaszombatban rendezett ipar- és gazdasági tárlatról, XIII. 1868. Jelentés az Egerben rendezett gazdasági- s ipartárlatról, XVII. 1874. több Jelentése, XXII. 1882. Indítványa a gazdasági statisztika szerkesztése s közlése iránt, XXIII. 1886. A kolumbácsi legyek ellen óvrendszabály sat., XXV. 1890. A közegészség szerepe a nemzetgazdaságban), a Századunkban (1869. 50. sz. Rövid észrevétel a földmives iskolák érdekében), a M. Themisben (1872. Az alkotandó magyar keresk. jog alapelvei), az Anyagi Érdekeinkben (1874. Az Ausztriával fennálló vámszövetség kérdéséhez), a Kelet Népében (1878. 59. sz. A közigazgatás, különösen a közoktatásügyi miniszterium egyik szervezési kérdése és alapja), a Bauzeitung für Ungarnban (1878. Vom Baumeisterrechte, Ein Fortschritt im kön. ung. Polytechnikum), az Egyetértésben (1880. 350. sz. A közgazdasági vagy felső mezőgazdasági, kereskedelmi tanfolyamnak a műegyetemben szervezése iránt indokolt indítvány, illetőleg értekezés, 1890. A műegyetemi tandíjrendszer reformja), a Gazdasági Mérnökben (1882. A nemzetgazdasági ismeretek terjesztése), a Földmivelési Érdekeinkben (1884. Hitelszövetkezet vagy a kisbirtoki hitelügy kérdéséhez, a Gazd. Mérnökben is).

ForrásokSzerkesztés