Gertler Tibor
Gertler Tibor (Budapest, 1902. október 24. – Párizs/Malakoff, 1991.) magyar grafikus, festő. Gertler Viktor (1901–1969) filmrendező és Gertler Endre (1907–1998) hegedűművész testvére.
| Gertler Tibor | |
| Született | 1902. október 24.[1][2] Budapest[3][2] |
| Elhunyt | 1991. szeptember 28. (88 évesen)[2] Malakoff[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1922–1926) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Szülei: Gertler Adolf és Berger Friderika voltak.[4] 1922–1926 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Benkhard Ágost tanította. Tanulmányai befejezése előtt külföldre ment. Belgiumban, majd 1927-ben Franciaországban, Párizsban telepedett le. 1930-ban volt első egyéni kiállítása. 1936-ban Ámos Imrével, Anna Margittal és Theodor Heinével az Ernst Múzeumban állított ki. A német megszállás alatt Lyonban élt, és az ellenállási mozgalom helyi csoportjában tevékenykedett. 1942-ben a lyoni Galerie Solutionban volt kiállítása. 1951-ben New Yorkban, a Delius Gallery kiállításán szerepelt. 1953-ban a párizsi Galerie Breteau-ban rajzaiból rendezett kiállítást. Az 1960-as évektől elsősorban grafikákat készített. 1966-ban kiállítása nyílt grafikáiból a párizsi Magyar Házban. 1969-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében állított ki. 1989-ben került sor életének utolsó egyéni kiállítására Párizsban.
Munkássága szerkesztés
Brüsszelben és Párizsban festőiskolát tartott fenn egy időben. A posztimpresszionizmushoz közel álló stílusban dolgozott. Kedvelt technikája a litográfia és a tusrajz volt. Grafikai lapjain sokszor a természet kis részletét, pl.: patakpartot, növényzettel benőtt falrészletet ábrázolt. Stílusát a sűrű vonalakból felépített, kanyargó formák jellemezték. A belgiumi évek alatt megfestette James Ensor portréját, amely jelenleg az ostende-i Musée Ensorban található. Iskolákban rajzot tanított, emellett fogyatékos gyerekek művészeti oktatásával is foglalkozott. Rendszeres résztvevője volt a Salon des Indépendants-nak. Öt éven át volt tagja a Párizs város esztétikai védelmével foglalkozó bizottságnak. Szívesen készített egyszerű, vonalas aktrajzokat. A Bibliothêque Royale de Belgique, a budapesti Szépművészeti Múzeum és a párizsi Musée National d’Art Moderne rendelkezik műveivel.
Kiállításai szerkesztés
Egyéni szerkesztés
Válogatott, csoportos szerkesztés
- 1982 Budapest
Díjai szerkesztés
- Francia Nemzeti Érdemrend (1967)
- a monte-carlói International d’Art Contemporain nagydíja (1976)
- Akadémiai Pálmarend Lovagja
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek kiállítása. Szerkesztette: Baranyi Judit. Budapest, Műcsarnok, 1982.