Főmenü megnyitása

Gerváz galileai fejedelem

francia keresztes lovag, Galilea fejedelme

Gerváz galileai fejedelem (franciául: Gervais de Bazoches;[m 1] Franciaország, 11. század közepeDamaszkusz, 1108 tavasza[1]) francia nemes, keresztes lovag, 1106–1108 között Galilea fejedelme és Tibériás hercege.[m 2]

Gerváz
Gervais de Bazoches
Galilea fejedelme
Uralkodási ideje
1106. augusztus 1108 tavasza
Elődje Hugó galileai fejedelem
Utódja Tankréd galileai fejedelem
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bazoches-ház
Született 1050-es évek körül
Franciaország
Elhunyt 1108 tavasza
Damaszkusz

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Gervais de Bazoches valamikor a 11. század derekán született egy francia nemesi család fiatalabb fiúgyermekeként. Ibn al-Aszír arab történetíró szerint Gervais de Bazoches édesanyja Bouillon Gottfried és Baudouin de Boulogne nővére volt.[2] A valóságban mindazonáltal Gervais de Bazoches egyetlen biztosan ismert hozzátartozója fivére, Hugues de Bazoches, Bazoches-sur-Vesles ura volt. A fiatal Gervais de Bazoches Mont-Notre-Dame kommuna szószólója volt.

1096-ban az első keresztes hadjárat meghirdetésekor Gervais de Bazoches csatlakozott a keresztes seregekhez. 1098 környékén Baudouin de Boulogne szolgálatába került, aki ekkoriban hozta létre az első keresztes államot, melynek ő maga lett az uralkodója. 1104-ben az immáron jeruzsálemi királyként uralkodó Baudouin de Boulogne a királyság egyik magas rangú tisztviselőjévé, sénéchaljává nevezte ki Gervais de Bazoches lovagot, minthogy az előző sénéchal, Hugues de Saint-Omer lemondani kényszerült posztjáról galileai fejedelemmé megtétele miatt.

1106. augusztusban az előző galileai fejedelem halála után a jeruzsálemi uralkodó az elhalt fejedelem fivérét kívánta megtenni az új fejedelemnek. A galileai területek a királyság legfontosabb és legjelentősebb hűbérbirtokai közé tartoztak, ezért hűbéruruk személye kulcsfontosságú kérdésnek bizonyult. Gérard de Saint-Omer, a kiszemelt fejedelemjelölt betegsége miatt alkalmatlan volt a feladatra; I. Balduin király ezért hűségének jutalmaként Gervais de Bazoches nemest iktatta be a galileai fejedelmi birtokokba. A fejedelemség területét több irányból is muszlim támadás fenyegette: a türosziak rátörtek Toron erődjére, míg a damaszkuszi törökök az állam fővárosát, Tibériást ostromolták. A király a tibériási herceg segítségére sietett, és rövid életű fegyverszünetet kötött az ellenséggel. 1108 tavaszán kiújultak a harcok. Togtekin damaszkuszi atabég portyázó hadjáratot vezetett a galileai főváros környékére, és egy ütközet alkalmával sikerült elfognia Gerváz galileai fejedelmet és csaknem teljes vezérkarát.[3]

A damaszkuszi uralkodó cserét ajánlott a királynak: a foglyokat Tibériás, Akkon és Haifa városáért cserébe. Ezek a települések stratégiailag döntő szerepet játszottak a királyság életében, ezért a jeruzsálemi király elvetette Togtekin atabég ajánlatát, ugyanakkor jelezte, hogy kész váltságdíjat fizetni a galileai fejedelemért és a többi rabért. Az atabég viszont ezt nem találta elfogadhatónak: a foglyokat a szíriai fővárosban kivégezték,[1] Gerváz galileai fejedelem és tibériási herceg „skalpját, lobogó ősz fürtjeivel, póznán vitték a győztes muszlim sereg előtt.”[3][4]

Minthogy Gerváz fejedelemnek a krónikák tanúsága szerint nem született gyermeke, a galileai birtokokba ismét a királynak kellett beiktatni valakit. Annak ellenére, hogy a fejedelemség volt a legnagyobb hűbérbirtok, I. Balduin jeruzsálemi király közel egy évig betöltetlenül hagyta a tibériási hercegi hivatalt; Gerváz galileai fejedelem utódját csak 1109. júniusban jelölte ki Tancrède de Hauteville normann lovag személyében, aki korábban már viselte e címet.

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Neve ismert még Gervase de Basoches formában is.
  2. A galileai fejedelmeket gyakran szokás tibériási hercegeknek is titulálni a fejedelemség fővárosa, Tibériás után. A két cím valójában megegyezik, ugyanazt jelöli.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Cawley, Charles: Nobility of Jerusalem (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  2. ibn al-Aszír, Ali. A világtörténet foglalata, ford. C. J. Tornberg, Histoiens Occidentaux, 1. kötet (francia nyelven), Leyden–Upsala, 268–69. oldal. o. (1851–76) 
  3. a b Runciman. 353. oldal
  4. Aacheni Albert. Historia Hierosolymitanae expeditionis: X. könyv, 57. fejezet, 658. oldal

Források és irodalomSzerkesztés

Felhasznált irodalomSzerkesztés

Kapcsolódó irodalomSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés


Előző uralkodó:
Hugó
Galilea fejedelme
1106–1108
Bazoches-ház
 
Következő uralkodó:
Tankréd