Gheorghe Funar (Nagyszentmiklós, 1949. szeptember 29. –) román gazdasági szakértő és soviniszta politikus, 1992–2004 között Kolozsvár polgármestere.

Gheorghe Funar
Született 1949. szeptember 29. (71 éves)
Nagyszentmiklós
Állampolgársága román
Foglalkozása
Tisztség
  • mayor of Cluj-Napoca (1992–1996)
  • mayor of Cluj-Napoca (1996–2000)
  • mayor of Cluj-Napoca (2000–2004)
  • román országgyűlési képviselő (2004–2008)
Iskolái Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Életrajzi adatokSzerkesztés

1973–1977 között közgazdászként dolgozott Kolozsváron, majd 1978–1989 között tanársegéd volt az Agronómiai Intézetben, majd 1990–2004 között lektor (adjunktus) a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. 1990-92 között a kertészeti kar prodékánja volt.

1992–1997 között a Román Nemzeti Egység Párt elnöke, 1998 októberétől a Nagy-Románia Párt főtitkára volt. 1992–2004 között Kolozsvár polgármestere volt, 2004-től kezdve szenátor a román parlamentben. Szenátorként javasolta a kormánynak, hogy minden állampolgárnak osszanak román nyelvű Bibliát és minden községben állítsák fel Mihai Eminescu szobrát.

KritikákSzerkesztés

Polgármestersége idején, főleg az első ciklusban támogatta Ion Stoica tevékenységét, amely a Caritasnak nevezett pilótajátékban testesült meg. A játék összeomlása volt az egyik első pénzügyi jellegű botrány a rendszerváltás utáni Romániában.

Gheorghe Funar a soviniszta orientációjáról ismert. Ő volt az, aki a Mátyás-szobor talapzatára elhelyeztetett egy feliratot, amely szerint a király román származású.[1] A város közterületein elhelyezett tárgyakat (padok, közlekedési táblák, szeméttartók stb) nemzetiszínűre festette,[2] a karácsonyi ünnepek alatti kivilágítást kizárólag piros-sárga-kék égőkkel oldotta meg, ásatásokat kezdeményezett a főtéren.

Egyes cselekedeteivel a magyar kisebbséget provokálta: a magyar személyekről elnevezett utcák nevét megváltoztatta, a magyar-román alapszerződés aláírásakor (1996. szeptember 16.) halottas menetet szervezett Kolozsvár utcáin (a koporsóban egy késsel átszúrt szívű bábu feküdt). Amikor a kolozsvári magyar konzulátusról ellopták a zászlót, Funar azt nyilatkozta, hogy a tolvajokat a város díszpolgárává kell kinevezni.[3]

Maga Funar visszautasítja a magyarellenesség vádját, az állítva, hogy ő valójában az RMDSZ ellen, és nem a magyarság ellen van.

Több pert indított kolozsvári értelmiségiek, újságírók, politikusok ellen rágalmazás miatt. Ellene is indultak büntetőfeljelentések, a leggyakrabban hivatali visszaélés vádjával. Az "Alimentara" ügyben bűnösnek találták és felfüggesztett büntetést kapott. Funart azzal vádolták, hogy a fiának, Sabin Funarnak a cégét részesítette előnyben a polgármesteri hivatal szerződéskötései során. A város egyik piacát szintén a fiának egy cége kapta meg koncesszióba.

A választási kampányait kétes ígéretek jellemezték: például alagút fúrását ígérte a Feleki-domb alatt, függővasutat a Kis-Szamos felett, felvonó építését a Fellegvárra.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Rogers Brubaker, Margit Feischmidt, Jon Fox & Liana Grancea: Nationalist Politics and Everyday Ethnicity in a Transylvanian Town [1] Archiválva 2007. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. BBC News, Europe, 2001. november 9.: Mayor paints town red – and yellow and blue[2]
  3. Human Rights Watch World Report 1998. [2007. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 27.)

További információkSzerkesztés