Gideon Brand van Zyl

Gideon Brand van Zyl, PC (afrikaans kiejtése: [ˈbrænt fan ˈzɛil]; 1873. június 3. – 1956. november 1.) 1945 és 1950 között a Dél-afrikai Unió főkormányzója volt.

Gideon Brand van Zyl
A Dél-afrikai Unió 7. főkormányzója
Hivatali idő 1946. január 1. – 1951. január 1.
Miniszterelnök	Jan Christian Smuts, Daniël François Malan
Uralkodó	VI. György brit király
Előd	Nicolaas Jacobus de Wet (ideiglenesen)
Utód	Ernest George Jansen
Született	1873. június 3. Fokváros
Elhunyt	1956. november 1. (83 évesen)
Párt	Unionista Párt
Foglalkozás	politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Gideon Brand van Zyl témájú médiaállományokat.

Van Zyl Fokvárosban született, egy ügyvéd fiaként, és a Fokvárosi Egyetemen szerzett képesítést követően csatlakozott a családi céghez. Az angol-búr háború alatt (1899–1902) a brit hadihivatal jogi tanácsadója volt.

Az első világháborúban (1914–1918) a helyi toborzóiroda igazgatóhelyettese volt, és a Fokföldi Helyőrségben szolgált.

Van Zyl 1915-ben lépett be a politikába, az Unionista Párt tagjaként. 1918-ig tagja volt a Fokföldi Tartományi Tanácsnak (a tartományi törvényhozásnak). Van Zyl 1934-től 1942-ig a Népgyűlés (Volksraad) alalnöke volt (a házelnök ekkor Ernest George Jansen, későbbi főkormányzó volt).

1942 és 1945 között van Zyl Fokföld Tartomány adminisztrátora volt. 1945-ben az Egyesült Királyság titkos tanácsosává nevezték ki. 1947-ben ő látta vendégül VI. György királyt és a brit királyi családot, amikor Dél-Afrikában jártak.

Van Zyl 1900-ban feleségül vette Marie Frasert. 1956-ban halt meg.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gideon Brand van Zyl című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.