Gnétum
A gnétum (Gnetum gnemon) a leplesmagvúak (Gnetophyta) közé tartozó gnétumok (Gnetopsida) osztályának névadó nemzetsége, a Gnetaceae család egyetlen nemzetsége mintegy 40 fajjal.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Gnetum gnemon var. gnemon
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Fajsorok | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gnétum témájú kategóriát. |
Származása, elterjedése
szerkesztésA legtöbb faj Himalájától Kelet- és Délkelet-Ázsián át a Fidzsi-szigetekig nő, de hét Dél-Amerika egyenlítői övezetében honos.
Megjelenése, felépítése
szerkesztésA legtöbb faj cserje, némelyik fa vagy folyondár. Törzsének, ágainak jellegzetességei a félhold alakú, bordákként kiemelkedő levélripacsok. Átellenesen álló ágai csomósan tagoltak.
Többnyire bőrnemű, tojásdad vagy hosszas, osztatlan, szárnyalt erű (a kétszikűekére hasonlító) levelei is átellenesen állnak. A sötétzöld, vékony, bőrszerűen durva, ép szélű, lándzsás, hegyes végű, mintegy 20 cm x 8 cm-es levéllemez mindkét oldala fényes.
A nagyon kicsi, jelentéktelen, egyivarú virágok és a termések legfeljebb 10 cm hosszú, a levelek hónaljából kinövő, ágas-bogas, 5–8 tagú örvökből álló álfüzérekben vagy murvaszerű lepellevelekből álló, tobozszerű képletekben nőnek,.
Termése csonthéjas; mérete és alakja az olajbogyóéhoz hasonlít, de ennek a magja ehető. A termés húsos része a virágtakaróból, belső, kemény héja a külső integumentum elfásodásából alakul ki. Legfeljebb 3,5 cm x 1,8 cm-es, eleinte zöld, éretten sárga vagy sötétvörös, sima, enyhén fényes. Kemény, bőrnemű külső héja kb. 1 mm vastag. Magja a világosbarna maghéj alatt fehér, strukturálatlan, kemény, dióbélszerű, enyhén keserű ízű.
Életmódja, termőhelye
szerkesztésÖrökzöld, többnyire kétlaki, de a virágban, illetve virágzatban általában a másik ivar kezdeménye is megvan. Nedves trópusi, valamint monszun éghajlaton egyaránt jól nő. Melegigényes, viszont szinte bármilyen talajon megél. Magról szaporítják; 5–8 éves korában fordul termőre.
Felhasználása
szerkesztésEhető magja miatt Délkelet-Ázsiában több faját termesztik. A sok keményítőt és ásványi anyagot, valamint A- és C-vitamint tartalmazó magokat héjuk nélkül főzve zöldségként eszik. Délkelet-Ázsiában a magokat lassan pörkölik, majd megőrlik; a lisztből kis, vékony lepényeket formálnak, és azokat a napon megszárítva, végül olajban megsütve ropogós falatkákként eszegetik.
A fiatal levelek és virágzatok főzeléknek jók.
Rostos kérgéből értékes köteleket, spárgát, hálókat és horgászzsinórokat készítenek.
Rendszerezés
szerkesztésA nemzetséget két fajsorra bontják:
- Cylindrostachys fajsor:
- Gnetum arboreum
- Gnetum catasphaericum
- Gnetum contractum
- Gnetum costatum
- Gnetum cuspidatum
- Gnetum diminutum
- Gnetum giganteum
- Gnetum gnemonoides
- Gnetum gracilipes
- Gnetum hainanense
- Gnetum klossii
- Gnetum latifolium
- Gnetum leptostachyum
- Gnetum loerzingii
- Gnetum luofuense
- Gnetum macrostachyum
- Gnetum microcarpum
- Gnetum montanum
- Gnetum neglectum
- Gnetum oxycarpum
- Gnetum parvifolium
- Gnetum pendulum
- Gnetum ridleyi
- Gnetum tenuifolium
- Gnetum ula
Gnetum fajsor 3 alfajsorral:
- Gnetum subsect. Araeognemones:
- Gnetum subsect. Gnetum egy fajjal:
- Gnetum subsect. Micrognemones:
