Gojszláv
Gojszláv (horvátul: Gojslav, latinul: Goislauus) horvát uralkodó volt, aki testvérével, III. Krešimirrel együtt kormányozta a Horvát Királyságot 1000-től 1020-ban bekövetkezett haláláig.[1] Ő volt Stjepan Držislav horvát király legkisebb fia. Az egyetlen dokumentum, amelyben Gojszláv név szerint szerepel, s amely a 10. század második fele és a 11. század első fele horvát uralkodók időrendje alapdokumentumának is számít, IV. Petar Krešimir király oklevele 1066/67-ből, amely Szent Krševan-kolostort megerősíti dikloi ingatlanában.[2][1]
| Gojszláv | |
| Horvátország királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1000 – 1020 | |
| Elődje | Szvetoszláv Szuronja |
| Utódja | III. Krešimir |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Trpimirović |
| Született | nem ismert |
| Elhunyt | 876 |
| Nyughelye | Salona, Szigeti Szent István-templom |
| Édesapja | Stjepan Držislav |
| Testvére(i) | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Miután 997-ben meghalt Stjepan Držislav horvát király, testvére, Szvetoszláv Szuronja lett Horvátország királya. Gojszláv azonban testvérével, Krešimirrel együtt fellázadt Szvetoszláv Szuronja ellen. Mivel a horvát királyok a Bizánci Birodalom szövetségesei voltak az Első dunai bolgár birodalommal vívott háború idején, a lázadók bolgár segítséget kértek. Ennek eredménye volt a 998-as bolgár invázió, amelynek során Sámuel bolgár cár elfoglalta Dalmáciát és Bosznia nagy részét. A háború után a bolgár cár ezt a területet Gojszlávnak és Krešimirnek adta. A horvát trónharc utolsó két évében (999-1000) a testvérek bolgár segítséggel legyőzték Szvetoszláv Szuronját, aki 1000-ben velencei száműzetésbe kényszerült.[2] Ezt követően a velencei dózse, II. Pietro Orseolo sikeresen avatkozott be Dalmáciában, és megszerezte az uralmat a dalmát városok felett.[2]
Gojszláv és III. Krešimir uralkodását azzal töltötte, hogy megpróbálta visszaállítani uralmát a dalmát városok felett. Emiatt 1018-ban kiújult a háború Horvátország egykori védelmezőjével, a Velencei Köztársasággal. A békét II. Baszileiosz bizánci császár diplomáciai beavatkozásával érte el, amely a bolgárok legyőzése után Gojszlávot és III. Krešimirt bizánci vazallusként erősítette meg Horvátország trónján.[2] Gojszláv 1020-ban halt meg.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- ↑ Hrvatska enciklopedija: Hrvatska enciklopedija: Mislav. www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2021. november 20.)
- ↑ Hrvtaski biografski leksikon: Hrvtaski biografski leksikon: Gojslav. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2021. november 20.)
| Előző uralkodó: Szvetoszláv Szuronja |
|
Következő uralkodó: III. Krešimir |
