Főmenü megnyitása

Goldoványi Béla

olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok atléta

Goldoványi Béla (Budapest, 1925. december 20. – Budapest, 1972. november 16.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok atléta.

Goldoványi Béla
Született 1925. december 20.[1]
Budapest
Elhunyt 1972. november 16. (46 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása rövidtávfutó
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1950)
Halál okaheveny féregnyúlvány-gyulladás
Sírhely Új köztemető, Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Goldoványi Béla témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
Atlétika
Magyarország színeiben
Olimpiai játékok
bronz
1952, Helsinki
4 × 100 m
Európa-bajnokság
arany
1954, Bern
4 × 100 m

1947-től a MAFC (Műegyetemi Atlétikai és Football Club), majd 1950-től a Budapesti Dózsa, illetve az Újpesti Dózsa atlétája, rövidtávfutója volt. 1947-től 1958-ig szerepelt a magyar válogatottban. Nemzetközi versenyeken elsősorban a 4 × 100 méteres futóváltó tagjaként, a magyar bajnokságokon 100 és 200 méteres síkfutásban volt eredményes. 1948 és 1956 között három olimpián volt a magyar küldöttség tagja. A „villámikrek” néven ismert, az 1952. évi olimpián bronzérmes magyar váltó befutó embere volt. A futóváltó mellett 1948-ban 100 méteres síkfutásban, 1956-ban 100 és 200 méteres síkfutásban is versenyzett. Az aktív sportolást 1958-ban fejezte be.

Goldoványi Béla sírja Budapesten. Új köztemető: 58/8-1-33/34.

1944-ben a zuglói Szent István Gimnáziumban érettségizett. 1950-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen építész oklevelet szerzett, és visszavonulása után mérnökként tevékenykedett. Halálát helytelenül kezelt vakbélgyulladás okozta. Emlékére a magyar 200 méteres síkfutóbajnokságot Goldoványi-emlékverseny néven írják ki.

1964-ben Budapesten 1 pár szögescipő, 3 olimpia címmel kiadta visszaemlékezéseit.

SporteredményeiSzerkesztés

  • olimpiai 3. helyezett
  • olimpiai 4. helyezett
  • Európa-bajnok
    • 1954, Bern: 4 × 100 m váltó (Zarándi László, Varasdi Géza, Csányi György)
  • kétszeres főiskolai világbajnok
    • 1947, Párizs: 4 × 100 m váltó (Bartha László, Csányi György, Tima Ferenc)
    • 1949, Budapest: 4 × 100 m váltó (Bartha László, Csányi György, Szebeni Ottó)
  • kétszeres főiskolai világbajnoki harmadik helyezett
  • főiskolai világbajnoki 6. helyezett
    • 1949, Budapest: 200 m síkfutás
  • tizennyolcszoros magyar bajnok
    • 100 m síkfutás: 1947, 1952, 1953, 1954, 1955, 1958
    • 200 m síkfutás: 1947, 1952, 1953, 1954,1955, 1956, 1957, 1958
    • 4 × 100 m váltófutás: 1952, 1953, 1954
    • 4 × 400 m síkfutás: 1947

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • Magyar Köztársasági Érdemérem ezüst fokozat (1947)[2]
  • Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1949)[3]
  • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951)[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05300.htm, Goldoványi Béla, 2017. október 9.
  2. Kitüntetések a sportban. Népsport, III. évf. 245. sz. (1947. dec. 16.) 1. o.
  3. "Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk": A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szept. 26.) 1., 3. o.
  4. Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. jan. 29.) 3. o.

ForrásokSzerkesztés