Gotthiai Fejedelemség

történelmi állam a Krím félszigeten

A Gotthiai Fejedelemség[1] vagy Theodóroi Fejedelemség,[2] történelmi állam a Krím félsziget déli csücskében, amely a Bizánci Birodalom és a Trapezunti Császárság vazallusaként jött létre, görögül: Αυθεντία Θεοδωρούς/Γοτθία, olaszul: Principato di Teodoro/Gotia, törökül: Gotlu, latinul: Gotthia, illetve egyszerűen Gotthia, amely állam a XIV. század elejétől 1475-ig létezett, majd az Oszmán Birodalom része lett. Ma de jure Ukrajna része a Krími Autonóm Köztársaságban.

Gotthiai Fejedelemség
1300-as évek1475
Gotthiai Fejedelemség címere
Gotthiai Fejedelemség címere
FővárosaMangup
Államvallásgörög ortodox egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Gotthiai Fejedelemség témájú médiaállományokat.

Az állam adatai

szerkesztés

A Gotthiai Fejedelemség területe a Krím félsziget déli csücskében helyezkedett el.

Története

szerkesztés
 
Gotthia elhelyezkedése a Krímben a Krími Tatár Kánság szomszédságában

A bizánci nemesi családnak, a Gabrasz családnak a tagjai uralkodtak az országban.

Gabrasz Mária (?–1447 előtt) gotthiai hercegnő, Alexiosz Gabrasz fotthiai fejedelemnek a lánya 1429-ben ment feleségül II. (Komnénosz) Dávid trapezunti császárhoz.

  1. A krími gótok neve után.
  2. görögül: Theódoroszok.
  • Bánkúti, Balázs. A Krím földrajzi nevei, szakdolgozat/diplomamunka (magyar nyelven), Budapest: ELTE (2016). Hozzáférés ideje: 2020. január 25. 

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés