Gram Parsons
Gram Parsons, született Ingram Cecil Connor III (1946. november 5. – 1973. szeptember 19.), amerikai énekes, dalszerző, gitáros és zongorista. Parsons dolgozott szólóban, továbbá az International Submarine Band, a The Byrds és a The Flying Burrito Brothers együttesek tagjaként. Zenei stílusa – ahogy ő nevezte, a „Kozmikus Amerikai Zene” – a country, a rhythm and blues, a soul, a folk és a rock egyfajta elegye volt.[1][2]
| Gram Parsons | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Ingram Cecil Connor III |
| Született | 1946. november 5. Winter Haven (Florida), USA |
| Elhunyt | 1973. szeptember 19. (26 évesen) Joshua Tree (Kalifornia), USA |
| Gyermekei | Polly Parsons |
| Iskolái | Bolles School |
| Pályafutás | |
| Műfajok | country, country rock, folk-rock, americana |
| Aktív évek | 1963–1973 |
| Kapcsolódó előadó(k) | International Submarine Band The Byrds The Flying Burrito Brothers Emmylou Harris |
| Hangszer | ének, gitár, zongora, orgona |
| Díjak | Americana Music Association President's Award (2003) |
| Tevékenység | énekes, zenész, dalszerző |
| Kiadók | Reprise, A&M |
| IPI-névazonosító | 00063130906 |
| Gram Parsons weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gram Parsons témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Parsons mindössze 26 évesen hunyt el 1973-ban, kábítószertúladagolásban. Lemezeit a kritikusok nagyra becsülték, de kereskedelmi sikereket nem ért el. Kiemelkedő alkotásának a halálát követő évben megjelent Grievous Angel című második albumát tartják. Parsons rövid pályafutása nagy hatással volt a country és rock zenére, a nevéhez kötik a country rock és az alt-country zenei stílusok megteremtését. A Rolling Stone magazin „Minden idők 100 legnagyobb előadója” listáján a 87. helyen szerepel.[3] 2003-ban megkapta az Americana Music Association „President's Award” díját.
Diszkográfia szerkesztés
- International Submarine Band
- Safe at Home (1968)
- The Byrds
- Sweetheart of the Rodeo (1968)
- Flying Burrito Brothers
- The Gilded Palace of Sin (1969)
- Burrito Deluxe (1970)
- Gram Parsons szóló
- GP (1973)
- Grievous Angel (1974)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Leggett, Steve: [Gram Parsons az AllMusicon Gram Parsons Archive, Vol. 1: Live at the Avalon Ballroom 1969 review]. Allmusic. (Hozzáférés: 2010. március 21.)
- ↑ Icons of Rock: An Encyclopedia of the Legends Who Changed Music Forever. Westport, Connecticut: Greenwood Press, 274. o. (2008). ISBN 978-0-313-33845-8
- ↑ 100 Greatest Artists of all Time: Gram Parsons, Number 87. Rolling Stone, 2005. április 21. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
Források szerkesztés
- Gram Parsons biográfia – AllMusic
- Gram Parsons biográfia Archiválva 2020. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben – The Great Rock Bible
- Grievous Angel könyvismertető – The New York Times
További információk szerkesztés
- Hivatalos oldal
- Gram Parsons az Internet Movie Database-ben (angolul)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gram Parsons című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
