Grille (önjáró löveg)

(Grille (tüzérség) szócikkből átirányítva)

A Grille („Tücsök”) a Wehrmacht második világháborús önjáró lövege. Két változatban készült, mindkettő a csehszlovák LT vz. 38 (Panzer 38(t)) tank alvázára épült, és 15 cm schweres Infanteriegeschütz 33 gyalogsági ágyúval volt felszerelve. Jóval sikeresebb volt, mint a Sturmpanzer I és a 15 cm sIG 33 auf Fahrgestell Panzerkampfwagen II (Sf) önjáró lövegek.

Grille
Grille Ausf. K Aberdeen-i múzeumban.
Grille Ausf. K Aberdeen-i múzeumban.

Típus önjáró tüzérség
Fejlesztő ország Német Birodalom
Harctéri alkalmazás
Alkalmazó országok  Német Birodalom
Gyártó Bömisch-Märische Maschinenfabrik (BMM)
Gyártási darabszám 383
Háborús részvétel második világháború
Általános tulajdonságok
Személyzet 5
Hosszúság4,95 m
Szélesség2,15 m
Magasság2,47 m
Tömeg 11,5 tonna
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat 10 mm - 15 mm
Elsődleges fegyverzet

1 × 15 cm schweres Infanteriegeschütz 33

 
Másodlagos fegyverzet 1 × Maschinengewehr 34
Műszaki adatok
Motor 1 x Praga AC, 6 hengeres benzinmotor
Teljesítmény 147 LE (110 kW)
Felfüggesztés laprugó
Sebesség35 km/h
Fajlagos teljesítmény 13 LE / tonna
Hatótávolság190 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Grille témájú médiaállományokat.

TörténetSzerkesztés

1943. február 6-án Hitler utasítást adott 200 jármű legyártására, hogy a páncélos és páncélgránátos egységeket saját önjáró nehéztüzérséggel lássák el. A járművet a prágai Märische Maschinenfabrik (BMM) (korábban ČKD Prága) gyártotta. Először 1943 nyarán, a kurszki csatában vetették be. Géppuskafészkek, erődítmények ellen, illetve a gyalogság közvetlen tűztámogatására használták. 1945 februárjában 173 Grille önjáró löveg szolgált a német hadsereg alakulataiban.

TechnikaSzerkesztés

A 12,5 literes, hathengeres, folyadékhűtéses, porlasztós, soros elrendezésű motorral szerelték fel, amely 147 lóerőt adott le 2200/perc fordulatszámon. Az erőátvitelt egy hatsebességes bolygókerekes sebességváltóval (öt sebesség előre és egy sebesség hátra) és egy többtárcsás tengelykapcsolóval oldották meg. Az alváz négy gumiperemes kereket tartalmazott, amelyek páros felfüggesztéssel kapcsolódtak a félelliptikus rugózáshoz. A láncmeghajtó fogaskerékpár elöl helyezkedett el. Lánctalpai 93 darabból álltak, 293 mm szélességgel.

VáltozataiSzerkesztés

 
Tücsök H változat, az első verzió

Ausf. HSzerkesztés

Az első verziója a Panzer 38(t) alvázán alapult, amelynek kissé átalakítva, hátul beépített motorral szerelték fel. A tank tornyát eltávolították, és egy alacsony, nyitott felépítményre cserélték. A 15 cm-es schweres Infanteriegeschütz 33-at (nehéz gyalogságú ágyú) a páncéltér közepére helyezték. Mivel a jármű alvázát korlátozottan lehetett terhelni, ezért a test páncélzata elől 15 mm, oldalt pedig 10 mm vastagságú volt. Lőszerjavadalmazása 15 db 28,8kg (HE), 24,6kg (HL) vagy 54kg (HL) lőszer volt. A legénysége 5 főből állt. Csak a vezető helyezkedett el a páncéltestben, a legénység többi tagja (parancsnok, lövész, töltő és rádiókezelő) a nyílt felépítményen állt, ahol ki voltak téve az ellenséges tűznek. Rossz időben a járművet felülről egy ponyvával fedték be, a ponyvát a páncéltest oldalához tudták rögzíteni. A prototípussal együtt 91 példány készült belőle 1943. áprilisáig. Oroszországban, Tunéziában, Olaszországban és Franciaországban vetették be. Járműleltár szerinti megnevezése 15 cm Schweres Infanteriegeschütz 33 (Sf) auf Panzerkampfwagen 38 (t) Ausf. H (SdKfz. 138/1).

Ausf. KSzerkesztés

A második verziója a Panzer 38 (t) Ausf. M alapjára épült, amelynek középső részében volt a motor. Ennek előrébb helyezésével a 150 mm-es ágyút a jármű hátuljára lehet rögzíteni, ami javította az egyensúlyát. Az előző változathoz hasonlóan a tornyot eltávolították és helyére új páncélozott felépítmény került, amely valamivel kisebb és magasabb volt, mint az előző modellé. Az Ausf. H változattól eltérően a lőszertartó rekesz a jármű hátuljában volt, ez csökkentette a személyzet tagjainak számát 5-ről 4-re. 1943 novemberétől 1944 júniusáig 160 darabot, majd 1944 novemberétől további 24 példányt gyártottak. Gyengeségei a vékony páncélzat és az alacsony lőszerkészlet voltak, ezért lőszer szállítása céljából 1944 januárjától májusáig 102 lőszerszállító épült, ugyanazon alvázra, mint az Ausf. K, ezért könnyű volt átalakítani őket önjáró lövegekké. A lőszerszállító járműleltár szerinti megnevezése Munitionspanzer 38 (t) (sf) Ausf.K (sdKfz.138 / 1) .

További azonos elnevezésű járművekSzerkesztés

Az alábbi páncélosok szintén a Grille nevet kapták a szócikk tárgyát képező jármű után, bár technikailag nem állnak rokonságban vele:

ForrásokSzerkesztés

  • Chamberlain, Peter (1978). Thomas L. Jentz, ed. Encyclopedia of German Tanks of World War Two: A Complete Illustrated Directory of German Battle Tanks, Armoured Cars, Self-propelled Guns, and Semi-tracked Vehicles, 1933–1945. Londres: Arms and Armour Press. ISBN 0-85368-202-X.
  • Trewhitt Philip, 1999, Armoured Fighting Vehicles, p 104
  • Jentz, T. L. (2002). Artillerie Selbstfahrlafetten. 15 cm s.I.G.33 auf Pz.Kpfw. I (ohne Aufbau) to Karl-Geraet (54 cm). Panzer Tracts № 10. Boyds, MD: Panzer Tracts. ISBN 0-97084-075-6.
  • Crawford, Steve. Harckocsik a II. világháborúban, 20. századi hadtörténet. Budapest: Hajja & Fiai Könyvkiadó (2002). ISBN 963-9329-40-1 

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés