Gyöngyösy József Pál
Gyöngyösy József Pál (Darma, Ung megye, 1779. július 20. – Csorna, 1857. március 18.) kanonok, csornai prépost.
Gyöngyösy József Pál | |
Vasárnapi Ujság – 1857/4. Élet- s jellemrajzok Gyöngyösy Pál (arczkép) | |
Született | 1779. július 20.[1] |
Elhunyt |
Csorna |
Foglalkozása | pap |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésNemes szülők gyermeke, Gyöngyösy István költő leszármazottja. Alsóbb iskoláit az ungvári gimnáziumban 1797-ben végezte be; a bölcseletet és jogot a pesti egyetemen hallgatta és 1804-ben a premontrei kanonokrendbe lépett. 1806. december 25-én Veszprémben miséspappá szentelték föl. 1808-ban a keszthelyi k. gimnázium igazgatója, házfőnök, tanár és hitszónok volt. Később pedig a Festetics György gróf által alapított magánlíceumban a történelmet adta elő. 1812-től 1815-ig a csornai levéltárnál mint olvasó-kanonok működött. 1815-ben Szombathelyen mint házfőnök, a gimnázium igazgatása mellett, a tanári és hitszónoki teendőket is viselte. 1820. augusztus 28-án a király csornai prépostnak nevezte ki. A prépostságában lévő templomokat és rendházakat, úgyszólván romjaikból emelte ki; Csornán 10 000 kötetből álló csinos könyvtárt alkotott; az őslevéltárt sajátkezűleg rendezte és a gondjai alatt állott két gimnáziumot szakbeli könyvekkel fölszerelte.
Az 1825. évi országgyűlésen Czinderynek a szerzetesek ellen intézett panaszára figyelmet keltett mentő beszédet tartott.
Munkája
szerkesztés- Dictio directoris gymnasii Keszthelyiensis ad juventutem scholarum dum semestr. classificatio perlegeretur. 1810. Weszpremii.
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Magyar katolikus lexikon
További információk
szerkesztés- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861. Id. Poldini Ede és Noséda ny.
- ↑ Gyöngyösy, Paul II. (BLKÖ)