Wikipédia

Gyermekkori elhízás

A gyermekkori elhízás egy olyan állapot, ahol a felesleges testzsír negatívan hat a gyermek egészségi állapotára vagy a jólétére. Közvetlenül meghatározni a testzsír mennyiségét nehéz. Az elhízás diagnózisa alapjául szolgálhat a TTI. Mivel növekvő az előfordulása a gyermekek elhízásának, és sok káros egészségügyi hatása van, ezért elismerik, mint egy komoly közegészségügyi problémát. A túlsúlyos kifejezést gyakrabban használjuk a gyerekek körében, mivel kevésbé megbélyegző.[1]

Osztályozás szerkesztés

 
TTI-percentilisek fiúk számára 2 és 20 év között
 
TTI-percentilisek lányok számára 2 és 20 év között

A testtömegindex (TTI) elfogadható az elhízás meghatározására a két évnél idősebb gyerekek számára.[2] A súly-magasság aránya által van meghatározva.[3]

A normális TTI a gyermekek körében változik az életkorral és a nemmel. Míg a 85 percentilis feletti TTI-t túlsúlyként, addig a 95 percentilis vagy annál nagyobb TTI-t elhízásként határozza meg az amerikai Járványügyi Ellenőrző és Megelőző Központ. Gyermekek TTI-értelmezéséhez táblázatokat tettek közzé.[4]

Az amerikai AEÁ jelentése szerint azonban nem minden magas TTI-vel rendelkező gyermeknek kell fogynia. A magas TTI jelezhet egy esetleges súlyproblémát, de nem határozza meg a gyerek zsírszövetét.[5] Továbbá, a TTI tévesen alkalmakként kizár bizonyos gyerekeket, akik felesleges zsírszövettel rendelkeznek. Ezért hasznos kiegészíteni a TTI-mérést további szűrési eszközökkel, mint például a zsírszövetméréssel.[6]

Egészségre való hatása szerkesztés

Pszichológiai szerkesztés

Az első problémák az elhízott gyerekek esetében általában érzelmiek vagy pszichológiaiak.[7] Az elhízott gyermekeket gyakran piszkálják társaik.[8][9] Egyes gyerekek zaklatva vannak, vagy akár diszkriminálva a saját családjukban. Ez alacsony önértékeléshez és depresszióhoz vezethet.[10]

Fizikai szerkesztés

A gyermekkori elhízás azonban életminőséget fenyegető betegségekhez is vezethet, mint pl. a cukorbetegség, a magas vérnyomás, szívbetegség, alvási problémák, rák és egyéb betegségek.[11][12] Néhány más betegség a májbetegség, korai pubertás vagy ciklus, étkezési rendellenességek, mint például az anorexia vagy a bulimia, bőrfertőzések, asztma, illetve egyéb légúti problémák.[13]

A serdülőkori elhízás korai fizikai hatásai közé tartozik, hogy a gyermek szinte valamennyi szerve érintett, epekövek, májgyulladás, alvási apnoe és megnövekedett koponyaűri nyomás jelentkezhet.[14] Valószínű, hogy a túlsúlyos gyermekek túlsúlyos felnőtteké válnak. A serdülőkori elhízás esetében megállapították, hogy növeli az elhalálozás arányát a felnőttkorban.[15]

Egy 2008-as tanulmány megállapította, hogy az elhízott gyermekek nyaki verőere harmincéves korúnak nézett ki, valamint kórosan nagy volt a koleszterinszintjük.[16]

Rendszer

Állapot

Rendszer

Állapot

Endokrin
  • Csökkent glükóztolerancia
  • Cukorbetegség
  • Metabolikus szindróma
  • Hyperandrogenizmus
  • Hatás a növekedésre, és a pubertásra
 Kardiovaszkuláris
Gasztrointesztinális
  • Alkoholmentes zsírmáj
  • Epekő
 Légzőszervi
  • Obstruktív alvási apnoe
  • Az elhízás hypoventilation szindróma
Mozgásszervi
  • A combcsont epifízisének az elcsúszása
  • Tibia vara (Blount-betegség)
 Neurológiai
  • Idiopathiás koponyaűri nyomásfokozódás
Pszichoszociális Bőr
  • Furunculosis
  • Intertrigo

[18]

Hosszú távú hatások szerkesztés

Azok az emberek, akik gyerekkorban elhíztak, nagy valószínűséggel felnőttkorban is elhízottak lesznek. Így a felnőttek kockázata nő az olyan betegségekkel szemben, mint a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség, stroke, rákos megbetegedések, osteoarthritis. Egy tanulmány kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik 2 éves koruk előtt elhízottak voltak, nagyobb valószínűséggel lesznek azok felnőttként.[19] Egy A New York Times cikk szerint ezek az egészségügyi tényezők öt évvel rövidítik ezen gyerekek életét. Ez az első alkalom az utóbbi két évszázadban, hogy a jelenlegi generáció gyermekei Amerikában lehet, hogy rövidebb élettartamot tudhatnak maguk előtt.[20]

Okok szerkesztés

A gyermekkori elhízást számos faktor kiválthatja, melyek gyakran párosával vannak jelen.[21][22][23][24][25] "Obesogenikus környezet" az orvosi kifejezés ezen tényezők összességét foglalja magába.[26] A legfőbb kockázati tényező a gyermeki elhízást illetően mindkét szülő elhízása. Ez tükröződhet a családi környezetben és genetikailag is.[27] Egyéb okok lehetnek pszichológiai faktorok, a gyerek testének típusa.

Egy 2010-es értékelés megállapította, hogy a gyermekkori elhízás valószínűleg annak az eredménye, hogy a kölcsönhatás a természetes szelekció előnyben részesíti azokat jobban szereti kimutatni energia-anyagcsere, a mai consumerist társadalom könnyen megközelíthető energiadús, olcsó ételek, kevesebb energiát követelnek a mindennapi életben.[28]

A tényezők közé tartoznak a technológia fokozott használata, a többszöri uzsonnázás, valamint a nagy adagok fogyasztása, a csökkent fizikai aktivitás. Egy tanulmány kimutatta, hogy azon gyerekek, akik valamely elektronikus eszközt 3 vagy több órán keresztül használnak naponta, 17-44%-kal nő a kockázata annak, hogy túlsúlyos lesz, vagy 10-61%-kal nagyobb a kockázata az elhízásnak (Cespedes 2011). [forrás?]

A gyermekkori elhízás gyakori azon gyermekek körében, akik alacsony jövedelmű, afro-amerikai, spanyolajkú közösségekből származnak. Ez főleg azért van így, mert a kisebbségi gyerekek kevesebb időt töltenek játékkal a szabadban, kevésbé aktívak. A szülők inkább szeretnék, ha a gyermekük biztonságban otthon lenne, mint házon kívül, kábítószereknek, erőszaknak kitéve.[29]

Genetika szerkesztés

A gyermekkori elhízás gyakran számos genetikai kölcsönhatás és környezeti tényezők eredménye. Polimorfizmusok a különböző génekben irányítják az étvágyat, illetve az anyagcserét, hajlamosítva az egyéneket az elhízásra, ha elegendő kalóriabevétel történik. Több mint 200 gén befolyásolja a súlyt, meghatározva az egyén aktivitási szintjét, étkezési preferenciáját, testalkatát, valamint az anyagcseréjét.[30]

Az elhízás egyik fő jellemzője számos ritka genetikai feltételeknek, amelyek gyakran jelentkeznek gyermekkorban. Ezek a következők:

Egy tanulmány megállapította, hogy az elhízott gyerekek 80%-ánál mindkét szülő elhízott volt, ezzel szemben kevesebb, mint 10%-ánál volt mindkét szülő normál súlyú.[31] A genetikának tulajdonítható elhízás mértéke 6%-tól 85%-ig terjed, attól függően, hogy milyen populáció a vizsgálat tárgya.[32]

Családi szokások szerkesztés

Az elmúlt évtizedekben a családi szokások jelentősen megváltoztak, és több ilyen szokás hozzájárul a gyermekkori elhízáshoz. Ezek a következők:

  • A szoptató anyák csökkenő számával és a tápszerek gyakoribb használatával a csecsemők elhízott gyermekekké válhatnak.[33]
  • Kevesebb gyerek vesz kint részt az aktív játékban, mivel az elektromos eszközök, mint például a televízió vagy a videójátékok otthon tartják őket.
  • A séta vagy a kerékpározás helyett sok szülő elviszi kocsival a gyerekét az iskolába, csökkentve a fizikai aktivitását.
  • A családi létszám csökkenése miatt a gyermekek megszerezték azt a képességet, hogy erőltessék azt, amit akarnak. Ez a képesség lehetővé teszi számukra azt, hogy könnyebben hozzáférést kapjanak a dús kalóriájú élelmiszerekhez, mint pl. az édesség vagy az üdítőitalok.
  • A családi étkezés körül lévő hangulat is szerepet játszik a gyermekkori elhízás kialakulásában.

Kulturális szokások szerkesztés

Különböző közösségek és nemzetek felvettek változó társadalmi szokásokat, amelyek a jótékony vagy károsak lehetnek a gyermekek testi egészségére. Ezek a szociális tényezők a következők:

  • az iskolai ebéd minősége
  • az iskolában lévő fizikai aktivitásra tett hangsúly
  • az automatákhoz és a gyorséttermekhez való hozzáférés
  • hozzáférés parkokhoz, kerékpárutakhoz, járdákhoz
  • gyorsétterem és édességek reklámja
  • az egészséges, illetve egészségtelen élelmiszereknek az ára
  • hozzáférés friss, egészséges és megfizethető élelmiszerekhez[34]

Reklám szerkesztés

Az egészségtelen élelmiszerek reklámozása korrelál a gyermekkori elhízás arányával. Egyes országokban a csokoládé, müzli, gyorséttermek reklámja illegális vagy korlátozott a gyermekek számára szánt televíziós csatornákon.[35] A média védi magát azzal, hogy hibáztatja a szülőket azért, mert teljesítik a gyermekeik követeléseit az egészségtelen ételekkel kapcsolatban.

Társadalmi és gazdasági állapot szerkesztés

A faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó, illetve az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú fiatalok körében sokkal gyakoribb a túlsúly, a kevésbé egészséges viselkedés és a mozgásszegény tevékenység.[36]

Megelőzés szerkesztés

Az iskolák nagy szerepet játszanak abban, hogy megakadályozzák a gyermekkori elhízást azáltal, hogy egy biztonságos környezetben támogatják az egészséges életmódot.[37] Otthon a szülők megakadályozhatják, hogy a gyermekek elhízzanak, úgy, hogy megváltoztatják a család étkezési szokásait és együtt sportolnak. A gyerekek legjobban a példa alapján tanulnak, ezért a szülőknek egészséges életmóddal kell példát mutatniuk.[38] Az elhízás szűrése ajánlott a hat éven felüliek esetében.[39]

Étrend szerkesztés

Az étkezési szokások hatását a gyermekkori elhízás esetében nehéz meghatározni. Három év randomizált, kontrollált tanulmány 1704 harmadik osztályos gyermeket mért fel, akinek naponta két egészséges étkezésben, edzéstervben és étrendi tanácsadásban volt része. A kutatás nem mutatott ki jelentős testzsírszázalék-csökkenést a kontrollcsoporthoz képest. Ennek oka részben az a tény, hogy annak ellenére, hogy a gyerekek azt hitték, hogy kevesebbet esznek, a tényleges kalóriafogyasztás igazából nem volt csökkentve. Ugyanakkor megfigyelhették, hogy az energia felhasználásának a mértéke hasonló maradt a csoportok között. Történt ez annak ellenére, hogy az étrendi zsírbevitelt csökkentették 34%-ról 27%-ra.[40] A második tanulmány 5106 gyermeket mért fel, és ez is hasonló eredményekkel zárult. Habár a gyermekek étkezése egy továbbfejlesztett diéta volt, ez nem volt hatással a TTI-re.[41] Azt, hogy ezek a tanulmányok miért nem hozták meg a kívánt hatást a gyermekkori elhízás visszaszorítására, annak tulajdonították, hogy a beavatkozások nem voltak elégségesek. A változások elsősorban az iskolai környezetben történtek, miközben úgy vélik, hogy a jelentős hatás eléréséhez egyszerre kell történniük az otthonban, a közösségben és az iskolában.[42]

Kalóriagazdag italok és élelmiszerek állnak a gyermekek rendelkezésére. A magas cukortartalmú üdítőitalok fogyasztása hozzájárulhat a gyermekkori elhízáshoz, illetve a sok fehér, rostmentes kenyér[forrás?]. Egy tanulmány, amely 548 gyermeket mért fel egy több, mint 19 hónapos időszakban, kimutatta: az elhízás valószínűsége a naponta elfogyasztott üdítőital miatt 1,6-szor növekszik.[43][44]

Dús kalóriatartalmú, elkészített falatoznivalók is a gyerekek rendelkezésére állnak sok általuk látogatott helyen. Mivel a gyermekkori elhízás egyre inkább elterjedt, a törvény betiltotta pár földrajzi helyen a tízórai-automatákat az iskolákban. Egyes kutatások arra utalnak, hogy az elmúlt századbeli átlag TTI növekedésének egyötödéért az iskolákban rendelkezésre álló egészségtelen élelmiszerek a felelősek.[45] A fast food éttermekben való étkezés, nagyon gyakori a fiatalok körében, mintegy 75%-a a 7-től a 12-ik osztályos tanulóknak fogyaszt gyorséttermi táplálékot, egyszer egy héten.[46] A gyorséttermek is hibásak a gyermekkori elhízás növekedésében. Ez az iparág 4.2 milliárd dollárt költ fiatal gyermekek számára szánt hirdetésekre. A McDonald's-nak egyedül tizenhárom honlapja van, amelyeket havonta 365 000 gyermek és 294 000 tinédzser látogat. Mindemellett, a fastfood-éttermek játékokat is adnak a gyermekeknek, amelyek arra csábítják őket, hogy vásároljanak tőlük. Negyven százaléka a gyermekeknek kéri szüleit, hogy vigyék őket gyorséttermekbe, napi rendszerességgel. 3000 kombinációt hoztak létre a gyorséttermi gyermek menük népszerű elemeiből, viszont csak 13 tartja be az ajánlott táplálkozási irányelveket a gyermekek számára.[47] Néhány kutatás kapcsolatot talált a gyorsételek fogyasztása, illetve az elhízás között.[48] Beleértve egy vizsgálatot, amely megállapította, hogy a gyorséttermek az iskolák közelében növelik az elhízás kockázatát a diákok körében.[49]

Rendes tej fogyasztása vagy a 2%-os tej fogyasztása között nem volt különbség a súly-, magasság- vagy testzsírszázalékokban, az egy- és kétéves korú gyerekek körében. Ezért teljes tej továbbra is ajánlott ennek a korosztálynak. Azonban a trendben, hogy helyettesítsék édesített italokkal a tejet, azt találták, hogy túlzott súlygyarapodáshoz vezet.[50]

Jogi szerkesztés

Néhány jogrendszer törvényeket használ annak érdekében, hogy irányítsa a gyerekeket és szülőket, hogy egészségesebben étkezzenek. Két példa erre: a kalóriák számolásának törvénye, illetve az automata gépes üdítőitalok betiltása az iskolákban. Az Egyesült Királyságban az Elhízás Egészségügyi Szövetsége felszólította a választási pártokat, hogy próbálják csökkenti a gyerekkori elhízás arányát azáltal, hogy betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 21:00 óra előtt. A brit kormány számos kritikát kapott a só, zsír és cukor fogyasztásának csökkentése miatt.[51] Egészségügyi szakértők, kampányolók ezeket a konzervatív eljárásokat a gyerekkori elhízásban úgy írták le, mint "gyenge, mint a víz".[52]

Fizikai aktivitás szerkesztés

A gyerekkori fizikai inaktivitás jelentős okot képez, és azok a gyerekek, akik nem végeznek rendszeresen fizikai munkát, nagy eséllyel lesznek elhízottak. Kutatók vizsgálták 133 gyerekek fizikai aktivitását három héten keresztül, egy gyorsulásmérőt használva, annak érdekében, hogy minden gyermek fizikai aktivitási szintjét megmérjék. Kimutatták, hogy az elhízott gyermekek 35%-kal kevesebb aktivitást folytatnak tanítási napokon, és 65%-kal inaktívabbak hétvégén a nem elhízott gyermekekhez képest.

A gyermekkori fizikai inaktivitás eredményezi a felnőttkori inaktivitást. Egy 6000 felnőttet vizsgáló fitneszfelmérésben felfedezték, hogy a 25%-a azoknak, akik 14 és 19 kor között fizikailag aktívak voltak, azok felnőttkorban is aktívak, 2%-uk kevés fizikai aktivitást végzett 14 és 19 kor között, de felnőtt korukra azt állítják, hogy fizikailag aktívak.[53] A fizikai inaktivitás miatt a felesleges energia a szervezetünkben raktározódik, nagyrészt zsírszövet formájában. 16 férfit vizsgáltak 14 napon keresztül, akik 50%-kal több energiát vittek be, mint amennyire szükségük lett volna, zsír és szénhidrát formájában. Kimutatták, hogy a szénhidrátok nagy mennyiségű bevitele 75-85%-os energiatöbblet formájában tárolódik testzsírként, a zsírok magas bevitele pedig 90-95%-os többlet formában alkot zsírszövetet.[54]

Sok gyermek azért nem mozog, mert olyan inaktív dolgokkal foglalkozik, mint például a számítógép-használat, videójátékok, tévénézés. A technológia egy fontos tényező a gyermekek inaktivitásában. Kutatók 4561 14, 16 és 18 éves gyereknek adtak technológiai kérdőívet. Kimutatták, hogy 21,5%-kal nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak, ha 4+ órát tévéznek naponta, és 4,5%-kal nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos, ha egy vagy több órán keresztül számítógépeznek naponta, a potenciális súlygyarapodást a videójátékok használata nem befolyásolja. Egy randomizált vizsgálat kimutatta, hogy a csökkentett tévénézés, számítógép-használat csökkentheti a kornak megfelelő TTI-t; azt gondolták, a csökkentett kalóriabevitel a legnagyobb velejárója a TTI csökkentésének.[55]

Nemcsak a technológiai tevékenységek befolyásolják a gyermekkori elhízást. Az alacsony jövedelmű háztartások hajlamosítják a gyerekeket az elhízásra. A kutatók három héten keresztül vizsgálták a társadalmi-gazdasági státusz (SES) és a testösszetétel kapcsolatát 194, 11-12 éves gyermeknél. Megmérték a testsúlyt, a derékkerületet, a kinyújtott termetet, a bőrfelületet, a fizikai aktivitást, a tévénézést és a SES-t. A kutatók egyértelmű különbséget fedeztek fel a felsőosztálybeli gyerekeknél az alsóbb osztálybeli gyerekekhez képest.[56]

A gyermekkori inaktivitás kapcsolódik az elhízáshoz az Egyesült Államokban, több gyermek túlsúlyos. 2009-ben egy óvodai tanulmány kimutatta, hogy az óvodások napjának 89%-a mozgásszegény, míg ugyanez a tanulmány azt is megállapította, hogy még akkor is, amikor a szabadban vannak, 56%-uk ugyancsak mozgásszegény volt. Úgy vélik, az egyik közrejátszó tényező a szegényes tanítói motiváció, de ha játékok, mint a labda elérhetőek voltak, a gyerekek nagyobb valószínűséggel kezdtek el játszani.[57]

Otthoni környezet szerkesztés

A gyermekek étkezési lehetőségeit a családi étkezések is befolyásolják. A kutatók egy háztartásban való étkezésről való kérdőívet adtak 18 177 gyermeknek, amelyek 11 és 21 év közötti korosztályúak voltak, és felfedezték, hogy az öt szülőből négyen hagyják, hogy gyermekeik saját döntést hozzanak az étkezésüket illetően. Azt is felmérték, hogy azok a serdülők, akik hetente 4-5 családi étkezést fogyasztottak, 19%-kal kisebb valószínűséggel jelentették a kevés zöldségfogyasztást, 22%-kal kisebb valószínűséggel jelentették a hiányos gyümölcs fogyasztását és 19%-kal kisebb valószínűséggel jelentették, hogy kevesebb tejtermékeket fogyasztanak, azoknál, akik hetente három vagy annál kevesebb otthoni étkezést fogyasztottak. A hetente 6 és 7 családi étkezést fogyasztó serdülők, 38%-kal kisebb valószínűséggel jelezték a kevés zöldségfogyasztást, 31%-kal kisebb valószínűséggel jelezték a kevesebb gyümölcs fogyasztását és 27%-kal kevésbé valószínű náluk, hogy jelentéktelen a tejtermékek fogyasztása azoknál, akik hetente három vagy annál kevesebb családi ételt fogyasztottak. Az Egyesült Királyságban 2010-ben közzétett felmérés eredményei azt mutatják, hogy a nagyszülők által felnevelt gyermekek nagyobb valószínűséggel elhíznak felnőtt korukban, mint a szüleik által felnevelt gyermekek. Egy 2011-ben kiadott amerikai tanulmány megállapította, hogy minél több anya dolgozik, valószínűleg annál több gyermek lesz túlsúlyos vagy elhízott.

Fejlődési tényezők szerkesztés

Különböző fejlődési tényező befolyásolhatják az elhízás arányát. A szoptatás például védelmet nyújthat az elhízás ellen a későbbi élet során, ennek az időtartama arányos a későbbi élet folyamán létrejött elhízással.[58] Egy gyermek növekedése hatással lehet arra, hogy hízzon. A kutatók mérték a szórást (SD [súly és hossz]) egy a 848 babát tartalmazó kohorsz tanulmányban. Azt találták, hogy azoknál a csecsemőknél, akik egy 0,67 SD fölött voltak, jobban felzárkóztak a növekedésben (és kevésbé volt valószínű számukra, hogy túlsúlyosak lesznek) azoknál a csecsemőknél, akik kevesebb, mint 0.67 SD pontszámot értek el ( sokkal valószínűbb volt náluk, hogy hízni fognak).[59]

Csecsemőkorban már befolyásolni lehet a gyermek súlyát. Más kutatók is egy kohorsz tanulmányban, mely 19,397 babát tartalmazott, amely követte őket a születésüktől hét éves korukig, azt találta, hogy, hogy a négy hónaposan elhízott babák 1,38-szor nagyobb eséllyel lettek túlsúlyosak hét éves korukban a normál súlyú babákhoz képest. Az egyéves korban kövér csecsemők 1,17-szer nagyobb valószínűséggel lettek túlsúlyosak hétéves korukra, mint a normál súlyú csecsemők.[60]

Betegségek szerkesztés

A Cushing-szindróma (az az állapot, amelyben a szervezet felesleges mennyiségű kortizolt tartalmaz), szintén befolyásolhatja a gyermekkori elhízást. A kortizol és az inzulin aktivitás lehetségesen aktiválhatja a Cushing-szindrómát.[61]

A pajzsmirigy elégtelenség egy hormonális oka az elhízásnak, de az elhízott emberek körében nincs jelentős különbség azok körében, akiknek van vagy nincs pajzsmirigy-elégtelenségük. Egy kutatás, amely alapjául 108 elhízott, pajzsmirigy-elégtelen beteget összehasonlított 131 pajzsmirigy-elégtelenség nélküli elhízott beteggel, kimutatta, hogy azok, akik pajzsmirigy-elégtelenségben szenvednek csak 0,077 ponttal többet értek el, a kalóriabeviteli skálán, mint azok, akiknek nem volt pajzsmirigy-elégtelenségük.[62]

Pszichológiai tényezők szerkesztés

A kutatók felmértek 1520, 9 és 10 év közötti gyermeket, majd négy év utánakövetés után kimutatták, hogy volt egy pozitív korreláció az elhízás, valamint az alacsony önbecsülés között. Felfedezték, hogy a csökkent önértékelés 19%-ban a elhízott gyermekek szomorú hangulatához vezetett, 48%-uk unottan érezte magát, míg 21%-uk idegességet érzett. Ehhez képest 8%-a a normál súlyú gyermekeknek érzett szomorúságot, 42%-uk úgy érezte, hogy unatkozik, és 2%-uk érezte idegesnek magát.[63]

A stressz befolyásolhatja a gyermek étkezési szokásait. A kutatók 28 főiskolás nő stresszleltárát tesztelték, és felfedezték, hogy azok, akik falásrohamokban szenvedtek, átlagosan 29,65 pontot értek el az érzékelt stresszskálán, szemben a kontrollcsoporttal, amelynek átlagosan 15,19 pontja volt.[64] Ez a bizonyíték bizonyíthatja egy kapcsolatot a táplálkozás, valamint a stressz között.

Menedzsment szerkesztés

A gyermekek elhízását étrendi változtatásokkal és fizikai aktivitással kezelik. A diétázást és az étkezések kihagyását azonban el kell kerülni.[65] A TTI nyomon követése, illetve a tanácsadás általában haszontalan.[66]

Életvitel szerkesztés

A kizárólagos szoptatás minden újszülöttnél ajánlott a táplálkozási és egyéb jótékony hatásai miatt. A szülők, akik megfelelő ételadagok kínálásával, a fizikai aktivitás növelésével és a mozgásszegény viselkedés minimalizálásával megváltoztatják utódaik étrendjét és életmódját, szintén csökkenthetik a gyermekek elhízási szintjét.[67]

Ha a gyermekek többet mozognának és kevesebb mozgásszegény aktivitásban volna részük, az elhízás mértéke csökkenne. A szülőknek ismerniük kell ezeket a jeleket, és ösztönözniük kell gyermekeiket, hogy fizikailag aktív életet éljenek. Azáltal, hogy gyalog vagy biciklivel közlekednek, ahelyett, hogy motorizált közlekedési módot válasszanak, és csökkentve a tévé előtt töltött időt, csökkenni fognak a mozgásszegény, vagyis az ülő tevékenységek.[68]

Gyógyszerek szerkesztés

Jelenleg nincs engedélyezett gyógyszeres kezelése a gyerekkori elhízásnak. Az American Academy of Pediatrics nem ajánlja a gyógyszeres kezelést. Orlisztát, szibutramin serdülőkorban segítheti a mérsékelt elhízás csökkentését. A metformin minimálisan hasznos.[69] A 2016-os Cochrane review megállapította, hogy a gyógyszerek kismértékben csökkenthetik a TTI-t és a testsúlyt elhízott gyerekekben. Ezt viszont kevés bizonyíték támasztja alá.[70]

A műtét szerkesztés

2015-ig nem találtak megfelelő bizonyítékot a műtéti és életmód-változtatás összehasonlítására gyerekekben.[71] Számos kiváló minőségű, folyamatban lévő tanulmány foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Bessesen DH (2008. június 1.). „Update on obesity”. J. Clin. Endocrinol. Metab. 93 (6), 2027–34. o. DOI:10.1210/jc.2008-0520. PMID 18539769.  
  2. ↑ (1991. március 1.) „Body mass index as a measure of body fatness: age- and sex-specific prediction formulas”. Br. J. Nutr. 65 (2), 105–14. o. DOI:10.1079/BJN19910073. PMID 2043597.  
  3. ↑ Berger, Kathleen Stassen. Invitation to the Life Span, Second Edition. New York: Worth Publishers, 247. o. (2014). ISBN 1464172056 
  4. ↑ Healthy Weight: Assessing Your Weight: BMI: About BMI for Children and Teens. Centers for disease Control and Prevention, (CDC)
  5. ↑ Experts Available to Discuss Childhood Obesity, Role of BMI. Business Wire ExpertSource Group, 2005. (Hozzáférés: 2013. december 15.)
  6. ↑ A. Javed, M. Jumean, MH. Murad. D. Okorodudu, S. Kumar, VK. Somers, O. Sochor, F. Lopez-Jimenez (2015). „Diagnostic performance of body mass index to identify obesity as defined by body adiposity in children and adolescents: a systematic review and meta-analysis”. Pediatric Obesity 10 (3), 234–244. o. DOI:10.1111/ijpo.242. PMID 24961794.  
  7. ↑ Great Britain Parliament House of Commons Health Committee. Obesity - Volume 1 - HCP 23-I, Third Report of session 2003-04. Report, together with formal minutes. London, UK: TSO (The Stationery Office) (2004. május 1.). ISBN 978-0-215-01737-6. Hozzáférés ideje: 2007. december 17. 
  8. ↑ (2004) „Associations between overweight and obesity with bullying behaviors in school-aged children”. Pediatrics 113 (5), 1187–94. o. DOI:10.1542/peds.113.5.1187. PMID 15121928.  
  9. ↑ Obesity.Org
  10. ↑ SRTS Guide: Health Risks. [2011. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 21.)
  11. ↑ Childhood obesity - CNN
  12. ↑ Childhood Obesity. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 21.)
  13. ↑ Childhood obesity: Complications - MayoClinic.com
  14. ↑ (1999. április 1.) „Risks and consequences of childhood and adolescent obesity”. Nature 23, S2–S11. o. DOI:10.1038/sj.ijo.0800852.  
  15. ↑ (1992. november 1.) „Long-term morbidity and mortality of overweight adolescents. A follow-up of the Harvard Growth Study of 1922 to 1935”. The New England Journal of Medicine 327 (19), 1350–5. o. DOI:10.1056/NEJM199211053271904. PMID 1406836.  
  16. ↑ Obese kids have arteries of 45-year-olds: study. CTV News. [2009. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
  17. ↑ Cornette R (2008). „The emotional impact of obesity on children”. Worldviews Evid Based Nurs 5 (3), 136–41. o. DOI:10.1111/j.1741-6787.2008.00127.x. PMID 19076912.  
  18. ↑ Uptodate.com|http://www.uptodate.com/online/content/topic.do?topicKey=pedigast/13911#25 Archiválva 2009. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
  19. ↑ https://www.cdc.gov/healthyyouth/obesity/facts.htm Archiválva 2018. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, Adolescent and school health, CDC
  20. ↑ Belluck, Pam. „Children's Life Expectancy Being Cut Short by Obesity”, The New York Times, 2005. március 17. 
  21. ↑ (2002) „Childhood obesity: public-health crisis, common sense cure”. Lancet 360 (9331), 473–82. o. DOI:10.1016/S0140-6736(02)09678-2. PMID 12241736.  
  22. ↑ Dietz WH (1998). „Health consequences of obesity in youth: childhood predictors of adult disease”. Pediatrics 101 (3 Pt 2), 518–25. o. PMID 12224658.  
  23. ↑ (2005) „Childhood obesity”. J. Clin. Endocrinol. Metab. 90 (3), 1871–87. o. DOI:10.1210/jc.2004-1389. PMID 15598688.  
  24. ↑ (2002) „Childhood obesity: a new pandemic of the new millennium”. Pediatrics 110 (5), 1003–7. o. DOI:10.1542/peds.110.5.1003. PMID 12415042.  
  25. ↑ (2004) „Childhood obesity”. J. Clin. Endocrinol. Metab. 89 (9), 4211–8. o. DOI:10.1210/jc.2004-0284. PMID 15356008.  
  26. ↑ McBride, D. (2010). Childhood obesity. Practice Nurse, 39(11), 40-45
  27. ↑ Cole T.J. (2006). Early Causes of Childhood Obesity and Implications for Prevention. Retrieved December 1, 2011, from http://discovery.ucl.ac.uk/14548/1/14548.pdf Archiválva 2018. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
  28. ↑ (2010) „Childhood obesity”. Lancet 375 (9727), 1737–1748. o. DOI:10.1016/S0140-6736(10)60171-7. PMID 20451244.  
  29. ↑ (2013) „The effect of prenatal and postnatal care on childhood obesity”. Social work 58 (3), 241–52. o. DOI:10.1093/sw/swt025. PMID 24032305.  
  30. ↑ Gluckman, Peter (2006. április 15.). „Developmental origins of health and disease”. Cambridge University Press.  
  31. ↑ Kopelman, Peter G. Clinical obesity in adults and children: In Adults and Children. Blackwell Publishing, 493. o. (2005). ISBN 978-1-4051-1672-5 
  32. ↑ (2007) „Genetic epidemiology of obesity”. Epidemiol Rev 29, 49–61. o. DOI:10.1093/epirev/mxm004. PMID 17566051.  
  33. ↑ Melnik, Bodo C. (2012. január 1.). „Excessive Leucine-mTORC1-Signalling of Cow Milk-Based Infant Formula: The Missing Link to Understand Early Childhood Obesity”. Journal of Obesity 2012, 197653. o. DOI:10.1155/2012/197653. ISSN 2090-0716. PMID 22523661.  
  34. ↑ (2015. április 15.) „From Food Desert to Food Oasis: The Potential Influence of Food Retailers on Childhood Obesity Rates”. Springer 139, 215-224. o. DOI:10.1007/s10551-015-2605-5.  
  35. ↑ Lobstein, Tim (2005. április 15.). „Evidence of a possible link between obesogenic food advertising and child overweight”. Obesity Reviews. DOI:10.1111/j.1467-789x.2005.00191.x.  
  36. ↑ (2006) „Racial/Ethnic and Socioeconomic Status Differences in Overweight and Health-Related Behaviors among American Students: National Trends 1986-2003”. Journal of Adolescent Health 39 (4), 536–45. o. DOI:10.1016/j.jadohealth.2006.02.013. PMID 16982389.  
  37. ↑ Adolescent and School Health. [2018. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 21.)
  38. ↑ Which BMI standards to use in practice? (2012). Public Health Nutrition, 15(8), 1541-2. doi:10.1017/s136898001200167x
  39. ↑ (2017. június 20.) „Screening for Obesity in Children and Adolescents: US Preventive Services Task Force Recommendation Statement.”. JAMA 317 (23), 2417–2426. o. DOI:10.1001/jama.2017.6803. PMID 28632874.  
  40. ↑ (2003. november 1.) „Pathways: a school-based, randomized controlled trial for the prevention of obesity in American Indian schoolchildren”. Am. J. Clin. Nutr. 78 (5), 1030–8. o. PMID 14594792.  [halott link]
  41. ↑ (1999. július 1.) „Three-year maintenance of improved diet and physical activity: the CATCH cohort. Child and Adolescent Trial for Cardiovascular Health”. Arch Pediatr Adolesc Med 153 (7), 695–704. o. [2009. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1001/archpedi.153.7.695. PMID 10401802. (Hozzáférés: 2018. március 21.)  
  42. ↑ Kolata G. Rethinking Thin: The new science of weight loss — and the myths and realities of dieting. Picador (2007). ISBN 978-0-312-42785-6 
  43. ↑ Emmett, Pauline M. (2015. október 1.). „Diet, growth, and obesity development throughout childhood in the Avon Longitudinal Study of Parents and Children”. Nutrition Reviews 73 Suppl 3, 175–206. o. DOI:10.1093/nutrit/nuv054. ISSN 1753-4887. PMID 26395342.  
  44. ↑ (2005) „Prevention of childhood obesity by reducing soft drinks”. Int J Obes (Lond) 29 (Suppl 2), S54–7. o. DOI:10.1038/sj.ijo.0803062. PMID 16385753.  
  45. ↑ Federal Reserve Bank of Chicago, Reading, Writing, and Raisinets: Are School Finances Contributing to Children's Obesity?, October 2004. [2012. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 21.)
  46. ↑ (2001) „Fast food restaurant use among adolescents: associations with nutrient intake, food choices and behavioral and psychosocial variables”. Int. J. Obes. Relat. Metab. Disord. 25 (12), 1823–33. o. DOI:10.1038/sj.ijo.0801820. PMID 11781764.  
  47. ↑ Tracy, Ben. "Fast Food Restaurants Not Fighting Child Obesity - CBS Evening News - CBS News." Breaking News Headlines: Business, Entertainment & World News - CBS News. CBS Evening News, 8 Nov. 2010. Web. 22 Nov. 2010. <http://www.cbsnews.com/stories/2010/11/08/eveningnews/main7035550.shtml Archiválva 2011. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben>.
  48. ↑ (2004) „Food purchased away from home as a predictor of change in BMI z-score among girls”. Int. J. Obes. Relat. Metab. Disord. 28 (2), 282–9. o. DOI:10.1038/sj.ijo.0802538. PMID 14647177.  
  49. ↑ (2008. december 1.) „Proximity of Fast-Food Restaurants to Schools and Adolescent Obesity”. Am J Public Health 99 (3), 505–10. o. DOI:10.2105/AJPH.2008.137638. PMID 19106421.  
  50. ↑ (2006. november 1.) „Nutrition in toddlers”. American Family Physician 74 (9), 1527–32. o. PMID 17111891.  
  51. ↑ UK must get tough on childhood obesity, says top doctors The Guardian
  52. ↑ General election 2017: Labour proposes junk food ad ban BBC
  53. ↑ (2007) „Physical fitness in childhood and adolescence: a powerful marker of health”. Int J Obes (Lond) 32 (1), 1–11. o. DOI:10.1038/sj.ijo.0803774. PMID 18043605.  
  54. ↑ (1995) „Fat and carbohydrate overfeeding in humans: different effects on energy storage”. Am. J. Clin. Nutr. 62 (1), 19–29. o. PMID 7598063.  
  55. ↑ (2008. március 1.) „A randomized trial of the effects of reducing television viewing and computer use on body mass index in young children”. Arch Pediatr Adolesc Med 162 (3), 239–45. o. [2009. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1001/archpediatrics.2007.45. PMID 18316661. (Hozzáférés: 2018. március 24.)  
  56. ↑ (2000) „Dietary intakes, eating style and overweight in the Stanislas Family Study”. Int. J. Obes. Relat. Metab. Disord. 24 (11), 1493–9. o. DOI:10.1038/sj.ijo.0801425. PMID 11126347.  
  57. ↑ The Inactivity Of Preschoolers Amid Rising Childhood Obesity (Summarized from Child Development, Vol. 80, Issue 1, Social and Environmental Factors Associated with Preschoolers' Non-sedentary Physical Activity by Brown, WH (University of South Carolina), Pfeiffer, KA (Michigan State University), McIver, KL (East Carolina University), Dowda, M, Addy, CL, and Pate, RR (University of South Carolina).). Medical News Today, 2009. február 1. [2009. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 25.)
  58. ↑ North American Society for Pediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition (PDF). [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 24.)
  59. ↑ (2000) „Association between postnatal catch-up growth and obesity in childhood: prospective cohort study”. BMJ 320 (7240), 967–71. o. DOI:10.1136/bmj.320.7240.967. PMID 10753147.  
  60. ↑ (2002) „Infant weight gain and childhood overweight status in a multicenter, cohort study”. Pediatrics 109 (2), 194–9. o. DOI:10.1542/peds.109.2.194. PMID 11826195.  
  61. ↑ (1997) „Does central obesity reflect "Cushing's disease of the omentum"?”. Lancet 349 (9060), 1210–3. o. DOI:10.1016/S0140-6736(96)11222-8. PMID 9130942.  
  62. ↑ (2001) „Subclinical hypothyroidism in obese patients: relation to resting energy expenditure, serum leptin, body composition, and lipid profile”. Obes. Res. 9 (3), 196–201. o. DOI:10.1038/oby.2001.21. PMID 11323445.  
  63. ↑ Strauss RS (2000). „Childhood obesity and self-esteem”. Pediatrics 105 (1), e15. o. DOI:10.1542/peds.105.1.e15. PMID 10617752.  
  64. ↑ (1997) „General practice consultation patterns preceding diagnosis of eating disorders”. Int J Eat Disord 22 (1), 89–93. o. DOI:<89::AID-EAT12>3.0.CO;2-D 10.1002/(SICI)1098-108X(199707)22:1<89::AID-EAT12>3.0.CO;2-D. PMID 9140741.  
  65. ↑ (2016. augusztus 1.) „Preventing Obesity and Eating Disorders in Adolescents”. Pediatrics 138 (3), e20161649. o. DOI:10.1542/peds.2016-1649. PMID 27550979.  
  66. ↑ (2016. október 1.) „Brief Primary Care Obesity Interventions: A Meta-analysis.”. Pediatrics 138 (4), e20160149. o. DOI:10.1542/peds.2016-0149. PMID 27621413.  
  67. ↑ (2010. május 1.) „Childhood obesity”. Lancet 375 (9727), 1737–48. o. [2018. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/S0140-6736(10)60171-7. PMID 20451244. (Hozzáférés: 2018. március 24.)  
  68. ↑ Management and prevention of obesity and its complications in children and adolescents | Obesity Hub. obesity hub . [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  69. ↑ McDonagh, MS (2014. február 1.). „Systematic review of the benefits and risks of metformin in treating obesity in children aged 18 years and younger.”. JAMA pediatrics 168 (2), 178–84. o. DOI:10.1001/jamapediatrics.2013.4200. PMID 24343296.  
  70. ↑ (2016. november 29.) „Drug interventions for the treatment of obesity in children and adolescents.”. The Cochrane Database of Systematic Reviews 11, CD012436. o. DOI:10.1002/14651858.CD012436. PMID 27899001.  
  71. ↑ (2015. június 24.) „Surgery for the treatment of obesity in children and adolescents”. The Cochrane Database of Systematic Reviews 6 (6), CD011740. o. DOI:10.1002/14651858.CD011740. PMID 26104326.  

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Childhood obesity című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyermekkori_elhízás&oldid=26693302”