Gyorskölcsön
A gyorskölcsön olyan, jellemzően szabad felhasználású hitelforma, amelyet a pénzügyi szolgáltatók gyors elbírálással (1-2 nap), rövid futamidőre folyósítanak. Más hitelkonstrukcióknál jellemzően kisebb összegűek, általában néhány tízezer és egymillió forint körüli összeg igényelhető Magyarországon gyorskölcsönként.
A gyorskölcsön a személyi hitel egy speciális fajtája, amelyet rendszerint egyszerű igényelhetőséggel, gyors és rugalmas elérhetőséggel népszerűsítenek a pénzügyi szolgáltatók. A kölcsönnyújtó a folyósítás előtt nem folytat részletes hitelbírálati eljárást, és nem kíván meg kezest sem. Ezek a kölcsönök ezért jóval kockázatosabbak a hitelezőnek, így jóval drágábbak is, ami akár 100% feletti THM-et is jelenthet.[1]
A gyorskölcsön általában szabadon felhasználható, tehát az igénylőnek nem kell hitelcélt igazolnia a hitelező felé. Ez alól kivételt képezhetnek a speciális áruvásárlási, utazási vagy egészségügyi gyorskölcsönök, amelyeket kifejezetten valamilyen áru vagy szolgáltatás fedezeteként igényelnek.
Gyorskölcsön igénylése
szerkesztésA gyorskölcsön igénylésére lehetőség van személyesen, a pénzintézet fiókjaiban, illetve egyre gyakrabban online formában is. Az online igénylés népszerűsége egyre nagyobb e kölcsöntípus esetében, mivel a személyes igénylésnél általában gyorsabb és egyszerűbb folyamat.
Az igényléskor a hiteligénylőnek meg kell adnia személyes adatait, be kell mutatnia a jogosultságát bizonyító dokumentumokat, illetve azt is meg kell adnia, hogy pontosan milyen feltételekkel és mekkora összeget kölcsönözne.
Az igénylést követően a pénzintézetek általában 24 órán belül tájékoztatják az igénylőt arról, hogy megkaphatja-e a kölcsönt.
Feltételei
szerkesztésA gyorskölcsön igénylőjének legalább 18 évesnek kell lennie, de egyes esetekben akár 21 éves korhatárt is megszabhatnak a pénzintézetek. Megszabhatnak maximális életkort is, ez általában 65-70 év. Az igényléshez szükséges valamilyen személyazonosságot igazoló okmány (személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél), lakcímkártya, illetve egyes esetekben ez utóbbi hiányában bérleti szerződés bemutatása. Alapvető feltétel a magyar állampolgárság megléte és az egy munkahelyen eltöltött, legalább hat hónapos folyamatos munkaviszony igazolása is.
A gyorskölcsönöket kínáló pénzintézetek maguk szabják meg, hogy milyen feltételekkel adnak ilyen hitelt ügyfeleiknek.
Önerő jellemzően nem szükséges ahhoz, hogy a gyorskölcsönt folyósítsák. Kivételt képezhetnek ez alól bizonyos áruhitel gyorskölcsönök, ahol egyes esetekben 10-20 százalékos, vagy akár magasabb önerőt is előírhatnak a pénzintézetek.
Jelzálogra a gyorskölcsön igényléséhez egyáltalán nincsen szükség. Ennek oka, hogy a gyorskölcsönt nevének megfelelően néhány napon belül folyósítják, elsősorban olyanok számára kínálják, akiknek rövid időn belül van szükségük a pénzre. Ez jellemzően 1-2, legfeljebb 10 napos átfutási időt jelent, a jelzálog ügyintézése azonban ennél jellemzően jóval tovább tart. Ennek megfelelően viszonylag nagyobb összegű gyorskölcsönök esetén a hitelező gépjármű fedezetet kér. Fedezetként szolgálhat motorkerékpár, teherautó, mezőgazdasági gép, vagy más típusú gépjármű is. A felvehető összeg ekkor a gépjármű forgalmi értékének legfeljebb 65 százaléka lehet. A gépjármű értékének megállapításához, azaz az értékbecsléshez annak EroTax-értékét veszik figyelembe. A gépjárműnek, amely a hitel fedezetéül szolgál, érvényes dokumentumokkal kell rendelkeznie, valamint nem lehet 12 évesnél idősebb (illetve a futamidő végén 15 évesnél idősebb). A gépjármű a futamidő alatt szabadon használható, ám nem adható el. A gépjármű fedezetes gyorskölcsön forint- és devizaalapon is igényelhető, futamideje 12 és 96 hónap között változik, magánszemélyek esetében legfeljebb 84 hónap lehet.
Minden esetben szükség van arra, hogy a hiteligénylő igazoljon valamilyen jövedelmet a pénzintézet felé. Jellemzően minimálisan 60-65 ezer forintos jövedelmet követelnek meg, az összeg azonban az igényelt hitel mértékétől is függhet. Amennyiben a jövedelem forrása kizárólag szociális ellátás, vagy egyéb szociális támogatás, álláskeresési járadék, munkanélküli segély, vagy ellátás, képzési támogatás vagy diákmunka, a pénzintézetek az igénylést visszautasítják. A jövedelem igazolása érdekében egy 30 napnál nem régebbi dokumentum (például munkáltató igazolás, bérpapír, bankszámlakivonat, nyugdíjszelvény vagy postai szelvény) bemutatása szükséges.
Kizáró tényezők
szerkesztésA pénzintézet megtagadhatja a gyorskölcsön folyósítását, amennyiben az általa meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül az igényléskor.
A pénzintézetek Magyarországon kizáró tényezőnek tekintik azt is, ha a hiteligénylő aktív státusszal rendelkezik a KHR (korábbi BAR) listán. Sok esetben még a passzív státusz is kizáró tényező lehet.[2]
A gyorskölcsön felvételének és visszafizetésének körülményeit a 2013. évi V. törvény,[3] azaz a Polgári Törvénykönyv LIII. fejezete szabályozza. Ennek értelmében:
A hitelező a kölcsönösszeg kifizetését megtagadhatja, ha a szerződés megkötése után az adós körülményeiben vagy a biztosítékértékében vagy érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése többé nem elvárható, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot.
A hitelező emellett felmondhatja a gyorskölcsönre kötött szerződést akkor is, ha az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; az adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza;az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; vagy az adós a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja.
Ki adhat gyorskölcsönt?
szerkesztésA jogszabályok nem korlátozzák, hogy kitől igényelhető gyorskölcsön, így az elméletben felvehető akár banki tranzakciókra és hitelekre szakosodott pénzintézetektől, bankoktól, akár magánszemélyektől is. Ugyanakkor a gyakorlatban Magyarországon csak azokat a hiteleket tekintik valódi gyorskölcsönnek, amelyeket pénzintézetektől igényelnek és vesznek fel.[4] A törvényesség feltétele az érvényes kölcsönszerződés megléte.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Pénziránytű. [2011. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
- ↑ Miért utasíthatják el gyorskölcsönünk igénylését?. Hitel-center. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
- ↑ 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
- ↑ Gyorskölcsönök sajátosságai 5 percben. Hitel mindenkinek. (Hozzáférés: 2014. október 5.)