Gyulai Ferenc (színművész)

(1819-1866) színész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 3.

Nagyváradi Gyulai Ferenc (Kolozsvár, 1819. november 28. (keresztelés)[1] – Kolozsvár, 1866. december 6.) színész, Gyulai Pál irodalomtörténész és költő testvérbátyja.

Gyulai Ferenc
Született1819. november 28.
Kolozsvár
Elhunyt1866. december 6. (47 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozásaszínész
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Gyulai Antal és Hajós Sára fia. Hivatalnokként dolgozott Kolozsváron és Marosvásárhelyen. 1843-ban lépett fel először Pozsonyban Fekete Gábornál. Egy időre elhagyta a pályát, de már 1844. július 27-én fellépett Kolozsváron Szökött katonában. 1845-46-ban Felekyvel és Tóth Istvánnal együtt társigazgató volt. 1847-ben az intézmény tagja. A forradalom idején Szákfy Józseffel és Felekyvel igazgató volt, majd 1854-ben Károlyi Lajosnál játszott Kolozsváron 1856-ig. Ezután színigazgató lett, majd 1857-ben Láng Boldizsárnál szerepelt. 1858 áprilisában mint vendég lépett fel a Nemzeti Színházban, s három hónapra szerződött az intézményhez. Május 2-án fellépett a Cigányban. Ezután Havi Mihálynál működött Kolozsváron élete végéig. Gyászjelentése így szól: »A pálya, melyen a megboldogult legjobb tehetségeivel szolgált, benne azt vesztette el, ki valódi hivatással lépett zászlója alá. És e pálya, melyen munkált, az volt, mely a szépnek, jónak, nemesnek épít oltárt a költészet és művészet eszközeivel. Szép pálya ez, de nehéz; mert benne mindenki nyer, csak aki rajta küzd, annak maradnak tövisei: az önmegtagadás, a lemondás, a nélkülözés. Ez volt sorsa a megboldogultnak is; de ő híven szolgált s öröm- és fájdalomban rendíthetetlen támasza volt az ügynek, melyet lángolóin szeretett s melyet mint a vitéz harcos, csak elesve hagyott el.« 1876. szeptember 24-én leplezték le mellszobrát Kolozsvárott a színház előcsarnokában.

Fontosabb szerepei

szerkesztés
  • Petur (Katona József: Bánk bán)
  • Zsiga (Szigligeti E.: Cigány)
  • Harpagon (Molière: A fösvény)
  • Spanyol király (Auber: Az ördög része)
  • Perrichon (Labiche-Martin: Perrichon úr utazása)
  • Leroque (Feuillet: Egy szegény ifjú története)
  • Zrínyi Boldizsár (Szigligeti E.: II. Rákóczi Ferenc fogsága)
  • Mephisto (Goethe: Faust)
  • Verinna (Schiller: Fiesco)

Működési adatai

szerkesztés

1844–46: Szeged, Kolozsvár; 1846–1847: Kolozsvár (ig. Feleky Miklóssal, Tóth Istvánnal); 1847: Nagybecskerek; 1849: Kolozsvár; 1850: Arad; 1851–54: Győr, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Győr; 1855–66: Kolozsvár (1865: ig.-ként); 1857: Debrecen; 1858: Nagyszeben, Brassó; 1859: Arad; 1860: Arad (ig.-ként Philippoviccsal, Szabó Józseffel); 1866: Marosvásárhely (ig.-ként Albisi Lászlóval).

  1. A születési éve hol 1817, hol 1818. A keresztelése 1819. november 28-án volt. Kolozsvári ref. egyházközség keresztlési anyakönyve, 1819. év.

További információk

szerkesztés
  • Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. Bp., Teleki László Alapítvány, 1999.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.