A hátas rétisáska (Chorthippus dorsatus) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Hátas rétisáska
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Sáskafélék (Acrididae)
Nem: Chorthippus
Tudományos név
Chorthippus dorsatus
(Zetterstedt, 1821)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hátas rétisáska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hátas rétisáska témájú médiaállományokat és Hátas rétisáska témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A hátas rétisáska testhossza a hím esetében 14-17 mm, a nőstény 18-21 mm. Viszonylag kis termetű, karcsú alkatú sáskafaj. Alapszíne olajzöld vagy barna, gyakran a háta zöld, míg többé része barnás. A hím potrohvégének felső része sokszor piros vagy narancssárga színű. A hátsó lábak térdei halványak, csak ritkán sötétek. A hátsó lábak sárgás vagy vörösesbarna színűek. A torpajzs élei elöl enyhén befelé hajlanak, hátrafelé széttartóak. A torpajzs élét alulról sötét sáv szegélyezheti. A hím szárnyai elérik vagy kissé túlhaladják a hátsó térdet; a nőstény szárnyai kissé rövidebbek. Az elülső szárnyon a mediális mező keskeny.

Ciripelése viszonylag halk. Éneke 3-10 strófából áll, egy strófa kb. 1 másodperc hosszú, melynek végén az impulzusok felgyorsulnak és összefolynak. A strófák 1-5 másodperces szünetekkel követik egymást.

Hasonló fajok

szerkesztés

Nagyon hasonlít hozzá a csinos rétisáska, amelynek szárnyvégein fehér csík húzódhat. Az Osche-rétisáskával is összetéveszthető.

Elterjedése

szerkesztés

Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől egészen Dél-Szibériáig, az Amur vidékéig. Magyarországon gyakori, mindenütt megtalálható a síkságoktól a hegyvidékekig.

Életmódja

szerkesztés

A nedves, sűrű vegetációjú gyepek, rétek, kaszálók, tisztások, erdőszélek lakója. Növényevő, főleg különféle füvekkel táplálkozik.

Kifejlett egyedeivel júliustól november elejéig találkozhatunk. A sáskák többségétől eltérően a nőstény petéit nem a talajba rakja, hanem a fűszálak közé. Az áttelelő peték fejlődéshez nedvességre van szükség. A lárvák május végén, június elején kelnek ki és négyszer vedlenek.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés