A héberben megkülönböztetünk egyszerű és összetett prepozíciókat, írásmódjuk szerint pedig egybe- és különírtakat.

Egyszerű prepozíciók szerkesztés

Egybeírt szerkesztés

Három prepozíciót a héber egybeír a szó elejével, ezek:

  • -בְּ bə- -ban, -ben, -val, -vel
  • -כְּ kə- olyan, mint; szerint (mindenféle hasonlításra)
  • -לְ lə- -nak, -nek; számára, részére, neki; birtoklás

Pontozása alapesetben svával történik. Eltérések:

  • svával kezdődő szó előtt i :
  • összetett svák előtt a svá „színének” megfelelő teljes magánhangzó:
  • névelős szó előtt elnyeli a névelőt és átveszi annak magánhangzóját:

Egybe- és különírt szerkesztés

A מִן־ min- -ból, -ből, -tól, -től, -ról, -ről prepozíciónak a különírt alakja mellett (melyet mindig maqqéffel kapcsolunk a szóhoz) létezik rövidült alakja is.

  • Alapalakja -מִ + dages forte, mivel a beolvadó nún az első mássalhangzót kettőzi (מִן־בַּיִת min-`bajit → מִבַּיִת mi`bbajit házból),
  • A nem kettőzhető álef, hé, chet, ajin és res (א ה ח ע ר) torokhangok előtt az i é-be nyúlik: -מֵ mé- (מֵאָדָם méádám embertől, מֵהָאוֹר méháór a világosságból).

Az egybe- és különírt alakok között nincs jelentésbeli különbség.

Különírt szerkesztés

Az összes többi prepozíciót külön írjuk szótól, maqqéffel vagy anélkül (ez egyeseknél kötelező, másoknál nem).

Összetett prepozíciók szerkesztés

Az összetett prepozíció azt jelenti, hogy több prepozíció kapcsolódik össze egyetlenné. Ezek lehetnek egyszer- vagy többszörösen összetettek, jelentésükre nézve pedig az alap-prepozíciót erősítők vagy fordítva, annak ellenkező értelmet adók.

A prepozíciók jelentéstartalma szerkesztés

A héber prepozíciók jelentéstartalma sok esetben jóval bővebb, mint az számunkra természetes lehet.

A prepozíciók eredete szerkesztés

Valamennyi héber prepozíció visszavezethető egy hárombetűs gyökre, így ezek névszói származásúak.

Prepozíciók listája szerkesztés

  • -בְּ
  • -כְּ
  • -לְ
  • מִן min (-מִ mi-, -מֵ mé-) -ból, -ből, tól, -től, ról, -ről (mindenféle elvonás); -nál, -nél (hasonlító szerkezetben)
  • אֵת ét (-אֶת et-) -t tárgyrag
  • עַד ad -ig
  • לִפְנֵי lifné előtt, elé
  • מִלִּפְנֵי millifné elől
  • מוּל múl
  • עַל al -on, en, -ön; rajta; rá; ellen (minden valamire irányuló mozgás)
  • אֶל־ el- -hoz, -hez, -höz; -nak, -nek (mindenfajta oda irányuló mozgás; a ל-el ellentétben birtoklást nem fejez ki).

Jegyzetek szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Gesenius' Hebrew Grammar (Kautzsch-Cowley edition), 1910, Oxford, Clarendon Press (Hebräische Grammatik, 1813; 28th ed. edited and enlarged by Emil Kautzsch, translated by Arthur Ernest Cowley) Wikisource

Külső hivatkozások szerkesztés