Héliodórosz (regényíró)

Héliodórosz Kr. u. III. századi görög regényíró. Fő műve magyarul Sorsüldözött szerelmesek címmel olvasható Szepessy Tibor fordításában.[1]

Héliodórosz
(Ἡλιόδωρος)
Theagenes receiving the palm of honour from Chariclea.jpg
Született 250 és 363 között
Homsz
SzüleiAedesia
Foglalkozása író
Abraham Bloemaert: Charikleia és Theagenes (1625)

ÉleteSzerkesztés

Héliodórosz szíriai Hemessában született, a Kr. u. III. században. A Kr. u. IV. századból ismert egy Héliodórosz nevű püspökről szóló történet, aki Trikka püspöke volt és állítólag a regény szerzője. Amikor kiderült róla, hogy ő a regény írója, választania kellett, hogy vagy az egyházi állását tartja meg, vagy a könyvet, A püspök erre elégette a művét. A regény szerzője azonban valószínűleg pogány papi család tagja lehetett, mivel nevében viselte a Héliosz nevet. A szöveg vizsgálata is inkább azt sugallja, hogy a regény a III. században született. Héliodórosz életéről többet nem tudunk biztosat.

RegényeSzerkesztés

Művét nevezik még Etiópiai történetnek (Aithiopika - Αἰθιοπικά) néven is. A mű ún. szofisztikus szerelmi regény, azaz két ifjú szerelmes, Theagenész és Kharikleia történetét meséli el, akik sok sorsfordulat után egymásra találnak. A mű végén a szerelmesek boldogan élnek egy ideális világban, Etiópiában, ahol nem érik őket további szenvedések. A mű pozitív végkicsengésű, szinte társadalmi utópiát tartalmaz. A szofisztikus szerelmes regények esetenként azonban tragikus kimenetelűek is lehetnek, mint pl. Muszaiosz Héró és Leandroszában.

A regény megjelenése, népszerűsége, hatásaSzerkesztés

Mátyás király corvinái között szerepelt az a kézirat, mely nyomán Európa megismerhette A sorsüldözött szerelmeseket. A regényt először 1534-ben Vincentius Obspoeus svájci humanista nyomtatta ki Bázelben. A XVI-XVII század során rendkívül gyorsan elterjedt Európában. Shakespeare, Cervantes ismerte.

 
Ambroise Dubois: Charikleia fáklyát nyújt át Theagenesnek (1609-1610)

Tasso a Megszabadított Jeruzsálem XII. énekében egy epizódot szinte szó szerint kimásolt belőle. Racine részeket magolt be belőle, Rabelais Pantagruelje lefekvés előtt olvasgatta.

A 19. században azonban a regény Longosz művével (Daphnisz és Chloé) szemben háttérbe szorult egész Európában.

MagyarországonSzerkesztés

Magyarországon először verses formában jelent meg magyarul, valószínűleg Czobor Mihály magyarításában. Gyöngyösi István Chariclia címen írt, ugyancsak verses fordítása és átdolgozása, 1700-ban jelent meg. 1798-ban Dugonics András prózában fordította le.[2]

MagyarulSzerkesztés

  • Uj életre hozatott Chariclia, avagy a Chariclia ritka példájú, és az olvasásra kedvet adó historiájának némelly régi versek rongyábúl, és azoknak sok fogyatkozásibúl ujabb, és jobb rendben vétele. A mellyet a verseket örömest olvasó némelly jó urai kévánságára, és kedvéért beteges állapattyában nem kis munkával vitt végben Gyöngyösi Istvan; Brever Samuel özvegye, Lőcse, 1700
  • Gyöngyösi István: Új életre hozatott Chariclia; Nottenstein, Buda 1733
  • Gyöngyösi István: Új életre hozatott Chariclia...; Landerer, Buda 1763
  • Dugonics András: A szerecsenek, 1-2.; ill. Karacs Ferenc; Landerer, Pozsony–Pest, 1798
    • 1. Európai történetek
    • 2. Afrikai esetek
  • Sorsüldözött szerelmesek. Etiópiai történet. Regény; ford., utószó Szepessy Tibor, ill. Hegedüs István; Magyar Helikon, Bp., 1964
  • Czobor Mihály: Theagenes és Chariclia; sajtó alá rend. Kőszeghy Péter, mutatók Tamás Zsuzsanna; Akadémiai–Balassi, Bp., 1996 (Régi magyar költők tára)
  • Gyöngyösi István: Új életre hozatott Chariclia; sajtó alá rend., jegyz. Jankovics József, Nyerges Judit, utószó Jankovics József; Balassi, Bp., 2005 (Régi magyar könyvtár. Források)

A képzőművészetbenSzerkesztés

A festészet kedvelt témája volt. Raffaello Sanzio is két képet szentel a szerelmesek történetének.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

  • Sorsüldözött szerelmesek. Etiópiai történet. Regény; ford., utószó Szepessy Tibor; Magyar Helikon, Bp., 1964
  • Petz Vilmos: Ókori lexikon. Online elérés: http://mek.niif.hu/03400/03410/html/3605.html
  • Szepessy Tibor: Héliodórosz Aithiopikája és a görög szofisztikus szerelmi regény. Antik Tanulmányok. 4. 1957
  • Szepessy Tibor: Héliodóros és a görög szerelmi regény. Akadémiai Könyvkiadó. Bp. 1987

Részletek onlineSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés