Rovaremésztő növények

A rovaremésztő, köznapi nevén húsevő, rovarevő, rovarfogó növények olyan növények, amelyek csupán tápanyagaik egy részét nyerik állatok húsából, s nem az élethez szükséges kémiai energiát. Főként rovarokat és más ízeltlábúakat ejtenek csapdába.

Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula). A szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe és a harmatfűfélék (Droseraceae) családjába tartozó rovaremésztő faj

Ismertetésük

Általában olyan helyeken nőnek, ahol a talajban kevés a tápanyag, különösen a nitrogén. Jellemző élőhelyük például a lágy vizű mocsarak, tőzeglápok, de megtalálhatók esőerdőkben, illetve még északi fekvésű sziklafalak mohatelepeibe kapaszkodva is.

A rovaremésztő növényekről az első híressé vált tanulmányt Charles Darwin írta 1875-ben „Insectivorous Plants” címmel.

A több mint egy tucat rovaremésztő növénycsaládba mintegy ezer fajt sorolnak. Mindegyik csapdába csalja áldozatát, emésztő enzimeket termel, és felszívja a tápanyagokat.

Van még körülbelül 300 proto-húsevő faj, amelyek életműködésében szerepel a fenti jellemzők némelyike, de nem az összes.

Példák

A Drosera capensis szárlevele, amint "behajlik" a rovar elkapásakor

Magyarországon is honos nemzetségek és fajok:

• Aldrovanda vesiculosa – aldrovanda
• Drosera – harmatfű
• Pinguicula – hízóka
• Utricularia – rence

Magyarországon nem honos nemzetségek és fajok:

• Brocchinia
• Byblis
• Catopsis
• Cephalotus follicularis – ausztrálkancsó
• Darlingtonia californica – sisakos légycsapda
• Dionaea muscipula – Vénusz légycsapója
• Drosophyllum lusitanicum – harmatlevél, lépecske
• Genlisea
• Heliamphora – napkancsó
• Ibicella lutea – sárga ördögszarv
• Nepenthes – kancsóka
• Paepalanthus bromelioides
• Philcoxia
• Proboscidea
• Roridula dentata – légyfogócserje
• Sarracenia – kürtvirág
• Triphyophyllum peltatum

Képtár

• 
  Sisakos légycsapda (Darlingtonia californica) (Sarraceniaceae)
• 
  Brocchinia reducta: húsevő bromélia
• 
  Genlisea violacea csapdái és levelei
• 
  Termesztett Nepenthes rajah és egyéb fajok
• 
  Sok kürtvirág (Sarracenia) hibridfaj könnyen termeszthető
• 
  Hízóka (Pinguicula gigantea) az áldozatával. A rovar túl nagy volt, és sikerült kiszabadulnia
• 
  Utricularia vulgaris hajtásrészlete elágazó levelekkel és áttetsző hólyagcsapdával
• 
  Archaeamphora longicervia, a mára már kihalt, legősibb ismert húsevő növény művészi ábrázolása
• 
  A Catopsis berteroniana csapdái nem valószínű, hogy szőrös levélből vagy sziromból alakultak volna ki
• 
  A Triphyophyllum peltatum "részidős" húsevő. Főleg akkor "ragadoz", amikor sok káliumra van szüksége virágzás előtt
• 
  Húsevés modellezése a növényeknél: gross photosynthesis, respiration and net photosynthesis as a function of the plant's investment in carnivorous adaptations. Non-zero optimum carnivory occurs in brightly lit habitats with very limiting soil nutrients.
• 
  Húsevés modellezése a növényeknél: bruttó fotoszintézis, légzés és nettó fotoszintézis, a növény húsevéshez való adaptációjának függvényében. Az optimális nulla érték akkor adódik, amikor az élőhely gyengén van megvilágítva és a talaj gazdag tápanyagokban.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Rovaremésztő növények témájú médiaállományokat.

• Rovaremésztő Növény Baráti Társaság honlapja
• ragadozonovenyek.hu – Menyhért Ádám „Ragadozó növények - hangtalan gyilkosok” című könyve köré épült weboldal Archiválva 2019. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• ragadozokert.hu
• A leggyakoribb húsevő növény fajták