Hadifogoly az a harcos, aki hadviselés során a szemben álló fél hatalmába kerül. Az elfogott személyt a hadifogoly státusza a végleges szabadulásáig és hazaszállításáig megilleti. Nem lehet hadifogolyként kezelni az állandó jellegű egészségügyi szolgálatot teljesítő, illetve egyházi személyeket. Hadifogolynak kell tekinteni az ellenféltől átszökött idegen harcosokat is. A nemzetközi jog szerint azonban nem hadifogoly a kém. A hadifogoly a szemben álló hadviselő fél foglya, nem pedig az őt elfogó személyé vagy egységé.[1][2]

Osztrák-magyar hadifoglyok Oroszországban; Fényképezte: Szergej Mihajlovics Prokugyin-Gorszkij, 1915
Levelezőlap hadifoglyok és hadifogoly hozzátartozók részére
Magyar és német hadifoglyok sírjai az udmurtiai Votkinszk melletti erdőben
A magyar hadifoglyoknak szentelt emléktábla Votkinszk mellett

Jogi helyzete szerkesztés

A hadifoglyok jogállását, a velük való bánásmód szabályait a az 1949. évi III. genfi egyezmény és az 1977. évi genfi kiegészítő jegyzőkönyvek igen részletesen szabályozzák. Eszerint követelmény többek között az emberséges bánásmód, az ingyenes ellátás, orvosi kezelés. Tilos a hadifoglyok kínzása, és a hadifogoly csak a nevét, születési időpontját, rangját és szolgálati beosztási számát köteles megadni.

A hadifoglyokat a fogadó állam internálhatja, hadifogolytáborokban helyezheti el. A hadifoglyokat szökés esetén csak fegyelmi büntetéssel lehet sújtani. A nemzetközi egyezmény szerint a hadifoglyokat a tényleges ellenségeskedés befejeződése után azonnal haza kell szállítani, ez nem függhet a békekötéstől, de saját elhatározásuktól sem.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Diplex 333. o.
  2. Hadlex 447. o.

Források szerkesztés

  • Diplex: Hajdu, Gyula (szerk). Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon, Második, teljesen átdolgozott kiadás, Budapest: Akadémiai (1967) 
  • Hadlex: Szabó József (főszerkesztő): Hadtudományi lexikon. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. ISBN 963-04-5226-x Két kötetben  

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikk szerkesztés