A harmatlégyfélék vagy másképpen muslicák (Drosophilidea) a fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) közé sorolt kétszárnyúak (Diptera) rendjében a homlokréses legyek (Schizophora) alrendágának egy rendkívül diverz elterjedésű, kozmopolita családja két alcsaláddal,[1] összesen mintegy 70 nemmel.[2]

Harmatlégyfélék
Opomyza germinationis
Opomyza germinationis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Alrendág: Valódilégy-alakúak (Muscomorpha)
Tagozat: Homlokréses legyek (Schizophora)
Altagozat: Torpikkely nélküliek (Calyptratae)
Öregcsalád: Harmatlegyek (Drosophiloidea)
Család: Harmatlégyfélék (Drosophilidea)
Rondani, 1856
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Harmatlégyfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Harmatlégyfélék témájú kategóriát.

A görög eredetű „Drosophila” név eredeti jelentése: harmatkedvelő; magyar tudományos neve e kevéssé helytálló név fordítása.[3]

Megjelenésük, felépítésük

szerkesztés

Kis termetű legyek.[4]

Életmódjuk, élőhelyük

szerkesztés

Nagy tömegben gyűlnek össze rothadó gyümölcsön vagy erjedő folyadékon. Fonalas függelékkel ellátott petéjüket néhány perc alatt rátojják a fedetlenül hagyott gyümölcsre, illetve a borba, sörbe, ecetbe, gyümölcsszörpbe. Egyes fajok az ürülékre is rászállnak, ezek kórokozókat vihetnek át gyümölcsre vagy más ételre.[1]

A lárvák a bomló növényi törmeléken, gyümölcsökön, zöldségeken és gombákon fejlődnek ki.[2]

Magyarországon leggyakoribb, legismertebb fajuk a közönséges muslica (Drosophila melanogaster).

  1. a b Állatrendszertani gyakorlatok
  2. a b mint.tutkrabov.net
  3. Barotányi Zoltán: Rárepül a jóra
  4. A. E. Brehm: Az állatok világa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960. p. 332.