Harmatlégyfélék
A harmatlégyfélék vagy másképpen muslicák (Drosophilidea) a fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) közé sorolt kétszárnyúak (Diptera) rendjében a homlokréses legyek (Schizophora) alrendágának egy rendkívül diverz elterjedésű, kozmopolita családja két alcsaláddal,[1] összesen mintegy 70 nemmel.[2]
Harmatlégyfélék | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Opomyza germinationis
| ||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Alcsaládok | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Harmatlégyfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Harmatlégyfélék témájú kategóriát. |
A görög eredetű „Drosophila” név eredeti jelentése: harmatkedvelő; magyar tudományos neve e kevéssé helytálló név fordítása.[3]
Megjelenésük, felépítésük
szerkesztésKis termetű legyek.[4]
Életmódjuk, élőhelyük
szerkesztésNagy tömegben gyűlnek össze rothadó gyümölcsön vagy erjedő folyadékon. Fonalas függelékkel ellátott petéjüket néhány perc alatt rátojják a fedetlenül hagyott gyümölcsre, illetve a borba, sörbe, ecetbe, gyümölcsszörpbe. Egyes fajok az ürülékre is rászállnak, ezek kórokozókat vihetnek át gyümölcsre vagy más ételre.[1]
A lárvák a bomló növényi törmeléken, gyümölcsökön, zöldségeken és gombákon fejlődnek ki.[2]
Magyarországon leggyakoribb, legismertebb fajuk a közönséges muslica (Drosophila melanogaster).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Állatrendszertani gyakorlatok
- ↑ a b mint.tutkrabov.net
- ↑ Barotányi Zoltán: Rárepül a jóra
- ↑ A. E. Brehm: Az állatok világa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960. p. 332.
Források
szerkesztés- ↑ Állatrendszertani gyakorlatok: Farkas János, Szövényi Gergely, Török János, Török Júlia Katalin: Állatrendszertani gyakorlatok
- ↑ mint.tutkrabov.net: mint.tutkrabov.net: Muslicák egy lakásban