Hatlábúak

ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének egyik altörzse
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. november 8.

A hatlábúak (Hexapoda) (a név éppen a görög „hat láb” fordítása) az ízeltlábúak legnagyobb fajszámú altörzse. Ide sorolják Entognatha (v. Parainsecta)[3] néven a rovarok mellett a szárnyatlan ízeltlábúak három kisebb csoportját: az ugróvillásokat (Collembola), a félrovarokat (Protura) és lábaspotrohúakat (Diplura; ezeket korábban rovaroknak tekintették). Az ugróvillások a szárazföldeken igen gyakoriak. A Hexapoda csoport nevét legjellemzőbb tulajdonságáról kapta: különálló tor három pár lábbal. Az ízeltlábúak legtöbb rendszertani csoportjának háromnál több pár lába van.

Hatlábúak
Evolúciós időszak: Korai devon[1]Jelenkor
Egy húslégy
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
(Latreille, 1825)
Osztályok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hatlábúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hatlábúak témájú kategóriát.

Megjelenésük, felépítésük

szerkesztés

Szelvényezett testük az anterior helyzetű fejre, a torra és a posterior potrohra tagolódik. A fej (caput) hat szelvényből forr össze. A tor (thorax) három, a potroh (abdomen) pedig legfeljebb 12 szelvényből áll.

A fej elülső része a szájnyílás előtti (preszegmentális) rész (acron), amit hat, szorosan összeforrt szelvény követ. A szemek általában az acronon vannak. A szegmentált rész függelékei:

  • I. szegmens: nincs
  • II. szegmens: antennae (érzékelő, csáp), a Protura rend tagjainál hiányzik
  • III. szegmens: nincs
  • IV. szegmens: mandibula (rágó)
  • V. szegmens: maxilla (állkapocs)
  • VI. szegmens: labium (alsó ajak)

A száj a 4-5. szegmens közt nyílik, és a 6. szegmensből kiinduló labium (alsó ajak) fedi. A rovarok szájszerve ectognatha (fejtokba be nem húzható) jellegű; az altörzs másik nagy kládjáé endognatha (behúzható). Hasonló függelékek találhatók a soklábúak és a rákok fején is, de azoknak második csáppárjuk is van.

A tor három szelvényből áll, mindegyiken egy-egy pár ízelt lábbal. Ahogy az a szárazföldi életmódra áttért ízeltlábúaknál szokásos, az öt szegmensből álló lábak a járásra alkalmasak, a víz alatti légzést nem segítik. A 2-3. torszelvényen fejlődhetnek szárnyak. Ezek egyes vélemények szerint a rákok kopoltyúival homológok, mások szerint a szelvények kinövéseiből fejlődtek ki.

A rovarok potroha 11, a Protura rend fajaié 12, az ugróvillásoké mindössze 4–6 szelvényből áll. A potrohon kevés függelék található, ez a külső ivarszervekre, illetve egyes fajoknál az utolsó szelvényen egy pár érzékelő fartoldalékra (cercus) korlátozódik.

Hexapoda-kapcsolatok

szerkesztés

Alakjuk hasonlósága alapján hagyományosan a soklábúakat (Myriapoda) tartották a hatlábúak legközelebbi rokonainak, és ezeket együtt egy Uniramia vagy Atelocerata nevű altörzs alosztályainak tekintették. Az újabb kutatások ezt megkérdőjelezték, és jelenleg úgy tűnik, hogy a hatlábúak legközelebbi rokonai a rákok.[4] A nem rovar hatlábúakat vagy egy evolúciós leszármazási vonalba sorolták, tipikusan egy Entognatha osztályba (kladogram „A”), vagy különböző, az Insecta osztállyal más-más viszonyban álló vonalakba. A rovarokkal különösen a lábaspotrohúak lehetnek rokonságban; inkább, mint az ugróvillások vagy a félrovarok (kladogram „B”). Egyes bizonyítékok azt sugallják, hogy a hatlábúak nem minden csoportja származik közös őstől (polifiletikusak); különösen az ugróvillásokról képzelhető el, hogy máshová tartoznak.

A molekuláris analízis eredményei azt sugallják, hogy a hatlábúak valamikor a szilur időszak elején (mintegy 440 millió évvel ezelőtt), az edényes növények megjelenésével egy időben váltak külön testvércsoportjuktól, a levéllábú rákoktól (Anostraca).[1]

Az alábbi, a hatlábúak viszonyainak három lehetséges változatát mutató kladogramokat a Tree of Life Project alapján rajzoltuk meg;[5] a Diplura helyzete bizonytalan:

Hexapoda
Entognatha
Ellipura
      

Collembola



Protura




Diplura



Ectognatha

Insecta



A

Hexapoda
Ellipura
      

Collembola



Protura





Diplura



Insecta




B

Hexapoda
Ellipura
      

Collembola



Protura




Diplura



Insecta



C

  1. a b Gaunt, M.W., Miles, M.A. (2002. május 1.). „An Insect Molecular Clock Dates the Origin of the Insects and Accords with Palaeontological and Biogeographic Landmarks”. Molecular Biology and Evolution 19, 748-761. o. [2005. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1537-1719. (Hozzáférés: 2008. március 14.)  
  2. Órai Jegyzet 2.-Állatrendszertan1. [2008. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 20.)
  3. Solva.uw.hu: Hexapoda[halott link]
  4. Giribet, G., Edgecombe, G.D. and Wheeler, W.C. (2001). „Arthropod phylogeny based on eight molecular loci and morphology”. Nature 413, 157-161. o.  
  5. Tree of Life, Hexapoda

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hexapoda című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.