Hasszán szultán mecsete

A Hasszán-szultán mecset Kairóban a maga idejében a világ legnagyobb mecsete volt. 1356 és 1363 között épült. Az építtetője An-Nászir Haszan volt, aki szultánként két ízben (1347-től 1351-ig és 1354-től 1361-ig) kormányzott Egyiptomban. Az uralkodó az olvasottságáról lett ismert, amire akkor tett szert, amikor két kormányzása között fogságban volt. A mecsethez négy medresze – iszlám oktatási intézmény – lett hozzárendelve, ami visszatükrözte Haszan érdeklődését a tanulás iránt. Az épület egy sor építészeti különlegességet vonultat fel. A 65×150 méteres alaprajz is szokatlan. Mellette közvetlenül található az Al-Rifai mecset. Ma Kairó egyik leglenyűgözőbb történelmi műemlékének tartják.

Hasszán szultán mecsete
Település	Cairo Governorate
Ország	Egyiptom
Építési adatok
Stílus	iszlám építészet
Építés befejezése	1363
Elhelyezkedése
Hasszán szultán mecsete Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 30° 01′ 55″, k. h. 31° 15′ 24″30.0319, 31.2567
A Wikimédia Commons tartalmaz Hasszán szultán mecsete témájú médiaállományokat.

Hasszán szultán mecsete és az El-Rifai mecset

Az építkezések

Al-Makrízi, a történész tudósítása szerint az építkezés 1356-ban kezdődött. A kortárs dokumentumok bizonyítják, hogy az épület nagy része már 1360-ban elkészült. 1361-ben a minaret azonban, ami a főkapu fölé épült beomlott. Ez számos ember halálához vezetett és a szultán számára rossz jelként értelmezték. S valóban 33 nappal később megölték. Az épület valójában soha nem készült el, bár az építési munkák folytatódtak. A szultán holtteste nem itt lett eltemetve. Az építkezés állítólag több, mint egy millió dínárba került és a mecset így a középkori Kairó legdrágább épületének számított. Az épületre vésett feliratban Muhammed Ibn Biylik Al-Muhsini van építésvezetőként feltüntetve. Ő más forrásokból is ismert és egy jelentős emír volt. Az épület jelentősége és fontossága mellett szól az a körülmény, hogy ő egy feliratban saját magát megörökíthette.

Az architektúra

A Hasszán szultán mecset Kairóban

Az épület egy palota helyén áll, ami csak harminc évvel épült korábban és lerombolták. A mecset építéséhez azonban valószínűleg ennek a palotának az alapját és építőanyagát használták fel. Az épülettömb a tulajdonképpeni mecsetből, a szultán mauzóleumából és négy medreszéből áll. Az épületegyüttes főbejárata északkeleten van. A monumentális kapu 38 m magas és gazdagon díszített. Innen egy medreszén át lehet a létesítmény magjához eljutni. Ez egy udvar, melynek mind a négy oldalán egy íván – az iszlám épületekben a fontos helyiség – van. Az udvar közepén egy kút található. A ívánok falai márvánnyal gazdagon vannak borítva. Az ívánok közötti területen vannak a medreszék, amelyek mindig saját udvarral és a tanulók részére cellákkal rendelkeznek. A magépület északkeleti és délnyugati homlokzata mindig hat magas fülkéből áll, melyekben mindig hat ablak található. Ez egyenesen egy modern külsőt ad az épületnek. A délnyugati homlokzat 150 méter hosszú.

Délen található a legnagyobb íván, ez Kairó legnagyobb ívánja is. A három falon egy szalag van egy monumentális felirattal. Mögötte található a mauzóleum. Egy négyzet alakú, három oldalán nyitott épületről van szó, amit egy kupola koronáz meg és csak egy nagy csarnokból áll. Bár az épület a legmesszebbmenően szabadon-álló, minden külső falon csak két dupla ablak van és egy kerek áttörés, így a mauzóleumot félhomály borítja. A kupola fából készült és 21 méteres átmérőjével Kairóban a legnagyobb ebből az anyagból. Az egész csarnok 30 méter magas. A kupolát 1671-ben rekonstruálták. Pietro della Valle 1616-ban az eredeti kupolát tojásformájúnak, felfelé futó csúcsosnak jellemezte. Az épületnek két minaretje van, amelyek a mauzóleumot szegélyezik, közülük az északi 1659-ben leomlott és 1671/72-ben a mai, kisebbel pótolták. Az eredeti minaret egykor két tornyocskából állt, amelyek egyetlen toronyra épültek.

Az épületegyüttes működése

A kút a mecsetben

Haszan szultán elrendelte, hogy Egyiptomban és Szíriában a különböző mezőgazdasági üzemek jövedelme az épületegyüttes, s mindenekelőtt a medreszék fenntartására fordítódjék. Ezeknek 200 tanulója, 340 alkalmazottja és 506 egyetemi hallgatója volt. A mecsetben 48 müezzin és két prédikátor szolgált, de egyébként a szabály csak egy prédikátorról szólt. A medreszékben az iszlám négy jogi iskoláját, de emellett medicinát és asztronómiát is oktattak. A mecset a középkori város szélén, a citadellához közel áll. Ezáltal az épület stratégiai jelentőséggel is bírt és többször a felkelők erődítménynek használták.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sultan-Hasan-Moschee című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• Doris Behrens-Abouseif: Cairo of the Mamluks. A history of architecture and its culture. Tauris Books, London 2007, ISBN 978-1-84511-549-4, S. 200–214.
• Caroline Williams: Islamic Monuments in Cairo. A practical guide. Neuaufl. AUCP, Kairo 2004, ISBN 977-424-695-0, S. 59–74.
• Goldziher Ignác: Az iszlám. Magvető Könyvkiadó 1980. ISBN 963 271 236 6