Főmenü megnyitása

Hatodik érzék

Az öt érzékszerven túli érzékelés

Az ember öt organikus érzékszervével (látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás) tájékozódik a világban. Van azonban egy hatodik "érzékszervünk" is, a tudatunk. Ezt nevezik hatodik érzéknek is, de az angol szakifejezés az ESP (Extraszenzoriális percepció). Ezen terület úttörője Frederic Myers volt, a későbbiekben egy pszichológus a Duke egyetemről, J. B. Rhine fejlesztette tovább. Ő adott jelentést olyan pszichés fogalmaknak, mint például telepátia, megérzés.

Zener-kártyákat használtak a huszadik század elején az ESP kísérleti kutatásban

J. B. Rhine és J. G. PrattSzerkesztés

Az 1930-as években az észak-karolinai Duke egyetemen Joseph Banks Rhine és felesége Louisa próbálta meg a pszichológia ezen kísérleti ágát fejleszteni. Azért, hogy megelőzzék azt, hogy ezeket a kísérleteket szellemidézéseknek vagy szeánszoknak gondolják, elnevezték parapszichológiának. Amíg Louisa a vállalkozó alanyokat kereste, addig a férje egy laborban dolgozott, hogy pontos definíciót tudjon arról adni, hogy mi is az a pszi, az ESP.[1] Ehhez a témához tartozó teszteket is készített. Egyik ilyen felfedezés, talán a leghíresebb, a Zener kártya. Ez egy 25 lapból álló csomag, minden kártyán más alakú minta található.(kör, négyzet, háromszög, stb.) A telepatikus vizsgálatban a "küldő" nézi a kártyát, míg a "fogadó" nem látva azt, próbálja kitalálni. Minden kísérletben a kártyáknak véletlenszerűeknek kellett lenniük, hogy a találatokat ne lehessen a korábbi kísérletek alapján szerzett tudásra alapozni. Először kézzel, majd géppel kevertek, manapság már számítógépeket alkalmaznak.

Az 1940-es években Rhine, Joseph Gaither Pratt és munkatársaik írtak több tanulmányt ebben a témában.

Kognitív és humanista kutatásSzerkesztés

Az 1960-as években a kognitív és humanista pszichológia fejlődésével a parapszichológusok is egyre jobban érdeklődtek az ESP kognitív komponensei iránt. Ezek a szubjektív tapasztalatok, szerepet játszottak abban, hogy az ESP-t elfogadják a pszichológiai körökben. Az észlelés helyett, a memóriát javasolták egy újabb, jobb modellként a pszire. Ez olyan eljárásokat követelt meg, amik nem függtek Rhine által bevezetett erőltetett választás módszerétől. Olyan szabad-válasz formákkal, mint amilyeneket Carrington használt az 1930-as években, fejlesztették a kísérleteiket, hogy minél magasabb legyen a vizsgált személy érzékenysége az észlelésre. Ezen eljárásokban szerepet kapott a meditáció, a relaxálás, a REM-alvás, és a Ganzfeld ( ez egy enyhe érzészavar-eljárás). Ezen módszerek jobbnak bizonyultak a Rhine-féle eljárásoknál.

ESP és a hipnózisSzerkesztés

Van egy hiedelem, hogy a hipnózisban lévő ember is képes az ESP jeleit produkálni. Erről Carl Sargent a Cambridge-i egyetem vezető pszichológia professzora hallott, és lefolytatott ez irányú kísérleteket. Negyven egyetemi diákot vont be a vizsgálatba. Ezen diákok egyike sem rendelkezett, saját bevallása szerint, a "hatodik érzékkel". Két csoportra osztotta őket. Mindkét csoport a Zener kártyákkal végzett kísérleteket. A különbség csupán az volt, hogy az egyik csoportot hipnotizálták a vizsgálat előtt, míg a másik éber tudatállapotban hajtotta végre a feladatokat. A kontroll-csoport, ők voltak, akiket nem hipnotizáltak, átlagosan a huszonöt kártyából csupán ötöt találtak el, ami lehet csupán a szerencse műve is. A másik csoport a hipnózis alatt már sokkal jobb eredményt ért el. Közel tizenkét (11,9) kártyát találtak el átlagosan. Sargent ebből olyan következtetést vont le, hogy a hipnózisban lévő elme, a relaxáció hatására képes produkálni az ESP-t.

HitetlenkedőkSzerkesztés

Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tudósai közül 96% vallja magát hitetlennek a témával kapcsolatban. Csupán 4% hisz abban, hogy létezik a pszi. 10% szerint lehet ösztökélő a parapszichológia kutatás. A Nemzeti Tudományos Akadémia szponzorálásával került kiadásra az Enhancing Human Performance című mű, ami a parapszichológiával szemben fogalmaz meg kritikát. A kritikusok legnagyobb problémája, hogy a kísérleteket, amiket végeztek nem dokumentálták, hiába voltak azok eredményei statisztikailag szignifikánsak. Továbbá nem voltak megelégedve azzal sem, hogy nem volt a vizsgálati metódusok mögött egy járható, követhető elmélet.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Extrasensory perception című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

IrodalomSzerkesztés

  1. ESP (Telepatikus észlelés)
  1. Gracely, Ph.D., Ed J. (1998). "Why Extraordinary Claims Demand Extraordinary Proof". PhACT.. Hozzáférés ideje: 2007-07-31.
  2. Britannica Online Encyclopedia, Hozzáférés ideje: October 7, 2007.
  3. "Glossary of Key Words Frequently Used in Parapsychology". Parapsychological Association. Hozzáférés ideje: 2006-12-24.
  4. "Definition of extrasensory perception". Merriam-Webster OnLine. Hozzáférés ideje: 2007-09-06.
  5. The Conscious Universe: The Scientific Truth of Psychic Phenomena by Dean I. Radin Harper Edge,
  6. Robert Todd Carroll. "ESP (extrasensory perception)". Skeptic's Dictionary!. Hozzáférés ideje: 2007-06-23.
  7. Vernon, David (1989). (ed.) Donald Laycock, David Vernon, Colin Groves, Simon Brown. ed. Skeptical - a Handbook of Pseudoscience and the Paranormal. Canberra, Australia: Canberra Skeptics. p. 28.
  8. Bösch, H. (2004). "Reanalyzing a meta-analysis on extra-sensory perception dating from 1940, the first comprehensive meta-analysis in the history of science". 47th Annual Convention of the Parapsychological Association. Vienna University.
  9. Honorton, C. (1975). "Error some place!". Journal of Communication 25 (25): 103–116.
  10. Martin, D.R., & Stribic, F.P. (1938). "Studies in extrasensory perception: I. An analysis of 25, 000 trials". Journal of Parapsychology 2: 23–30.
  11. Riess, B.F. (1937). "A case of high scores in card guessing at a distance". Journal of Parapsychology 1: 260–263.
  12. Rhine, J.B. (1966). Foreword. In Pratt, J.G., Rhine, J.B., Smith, B.M., Stuart, C.E., & Greenwood, J.A. (eds.). Extra-Sensory Perception After Sixty Years, 2nd ed. Boston, US: Humphries.
  13. Sherwood, S. J. & Roe, C. (2003). "A review of dream ESP studies conducted since the Maimonides studies". Journal of Consciousness Studies 10: 85–109.
  14. Bem, D. J. et al. (2001). "Updating the Ganzfeld database". Journal of Parapsychology 65: 207–218.
  15. McConnell, R.A., and Clark, T.K. (1991). "National Academy of Sciences' Opinion on Parapsychology" Journal of the American Society for Psychical Research, 85, 333-365.
  16. Kutatás Parapszichológia, 1990: Hozzáférés ideje: February 4, 2007
  17. Carroll, Robert Todd (2005). "ESP (extrasensory perception)". The Skeptic's Dictionary. Hozzáférés ideje: 2006-09-13.

Külső hivatkozásokSzerkesztés