Hattie McDaniel
Hattie McDaniel (Wichita, Kansas, 1895. június 10. – Los Angeles, 1952. október 26.) Oscar-díjas amerikai színésznő, énekesnő. Az első színes bőrű színésznő, aki Oscar-díjat nyert.
| Hattie McDaniel | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1893. június 10.[1][2][3][4][5] Wichita, Kansas |
| Elhunyt | 1952. október 26. (59 évesen)[1][2][3][4][5] Los Angeles, Kalifornia |
| Sírhely | Angelus-Rosedale Cemetery |
| Házastársa | Howard Hickman (1911-1915) George Langford (1922-1925) James Lloyd Crawford (1941-1945) Larry Williams (1949-1950) |
| Pályafutása | |
| Iskolái | East High School |
| Aktív évek | 1920 – 1952 |
| Híres szerepei | Mammy Elfújta a szél |
| Díjai | |
| Oscar-díj | Legjobb női mellékszereplő Elfújta a szél (1940) |
| További díjak |
|
| Hattie McDaniel weboldala Hattie McDaniel IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hattie McDaniel témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
1893-ban született a Kansas állambeli Wichitában, Tizenhárom testvér közül ő volt a legfiatalabb. Anyja, Susan Holbert (1850–1920) gospelénekes. Apja, Henry McDaniel (1845–1922), harcolt a polgárháborúban. 1900-ban, a család Colorado államba költözött, először Fort Collinsba, majd Denverbe, ahol Hattie a denveri East High School-ban tanult. McDaniels énekes és dalszövegíróként is tevékenykedett. Sokszor írt dalszövegeket bátyja műsoraihoz, ám bátyja halálával ez abbamaradt.
A következő áttörés 1920-ban következett be, mikor vokalistának szegődött Professor George Morrison Melody Hounds csapatába. Az 1920-as évek közepén kezdődött rádiókarrierje, mikor a Melody Hounds-sal énekelt a denver-i rádiónál. 1926 és 1929 között számos dalát rögzítette az Okeh Recordshoz és a Paramount Recordshoz Chicagóban. Miután a tőzsde összeomlott 1929-ben, McDaniel ruhatisztítóként és pincérnőként dolgozott a milwaukee-i Club Madridban. Annak ellenére, hogy a tulajdonos vonakodott engedni, hogy fellépjen, végül színpadra került és hamarosan rendszeres fellépővé vált.
1931-ben McDaniel Los Angelesbe költözött, hogy bátyjához és két nővéréhez csatlakozzon. Mikor nem kapott filmes munkát, szobalányként és szakácsnőként dolgozott. Testvére, Sam, egy rádiós műsort vezetett, ahol felkérte Hattie-t szereplőnek. A műsor ugyan sikeres lett, de kevés fizetése miatt vissza kellett mennie szobalánynak. Első filmje a The Golden West volt 1932-ben, ahol egy szobalányt játszott. Második filmje egy rendkívül sikeres Mae West-film volt, a Nem vagyok angyal (1933) volt, amelyben a egyik fekete szobalányát játszotta. Ezek után még számtalan filmben kapott mellékszerepet. 1934-ben, csatlakozott a Screen Actors Guild-hoz. 1935-ben szerepet kapott aThe Little Colonel című filmben, ahol olyan színészekkel játszhatott együtt, mint Lionel Barrymore és Shirley Temple. 1934-ban nagyobb szerepet kapott a John Ford által rendezett Judge Priest című filmben, ahol megcsillogtathatta énektudását Will Rogers-szel egy duettben. A forgatás során barátok lettek. Később az RKO Pictures, az MGM és a Universal Pictures filmjeiben is egyre több és egyre nagyobb szerepeket kapott. Időközben a fekete közösség tagjai kritizálták az általa elfogadott szerepek miatt. Felbőszítette a közönséget az RKO Pictures Alice Adams című filmjében, mert több jelenetet ellopott a film fehér csillagától, Katharine Hepburn-től. Végül McDaniel pimasz és fontoskodó szobalány szerepeiről vált híressé.
Játszott Frank Borzage A kísértés órája (The Shining Hour) című, 1938-ban bemutatott filmjében. 1939-ben szerepet kapott az Elfújta a szél című filmben olyan neves színészek mellett, mint: Clark Gable, Vivien Leigh, Olivia de Havilland és Leslie Howard. 1940-ben az Akadémia Oscar-díjjal jutalmazta alakítását és ezzel ő lett az első színes bőrű színésznő, aki Oscar-díjat kapott. Ezek után még sok mozifilmben előfordult, mint mellékszereplő.
Magánélete szerkesztés
Hattie négyszer ment férjehez amiből egy gyermeke sem született. 1950 augusztusában szívbetegségben szenvedett és enyhén kritikus állapotba került a Temple Hospital-ba, ahonnan októberben hazaengedték. 1952 október 26-án halt meg mellrákban, a kaliforniai Woodland Hills-i kórházban, 57 éves korában.
Filmográfia szerkesztés
- Hattie McDaniel az IMDb-n
Díjai és elismerései szerkesztés
Oscar-díj
- díj: legjobb női mellékszereplő: Elfújta a szél (1940)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://www.oscars.org/oscars/ceremonies/1940
- ↑ https://www.cogreatwomen.org/project/hattie-mcdaniel/
Források szerkesztés
- Hattie McDaniel a PORT.hu-n (magyarul)
- Hattie McDaniel az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Hattie McDaniel az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Hattie McDaniel a Rotten Tomatoeson (angolul)
- https://www.britannica.com/biography/Hattie-McDaniel
