Hegyi állaspók

A hegyi állaspók (Tetragnatha montana) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjébe és az állaspókok (Tetragnathidae) családjába tartozó faj.

Hegyi állaspók
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Pókszabásúak (Arachnida) Rend: Pókok (Araneae) Alrend: Főpókok (Araneomorphae) Öregcsalád: Araneoidea Család: Állaspókok (Tetragnathidae) Nem: Tetragnatha Faj: T. montana
Tudományos név
Tetragnatha montana (Simon, 1874)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hegyi állaspók témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi állaspók témájú kategóriát.

Előfordulása

A hegyi állaspók mindenütt gyakori.

Megjelenése

A hegyi állaspók teste keskeny, lábai megnyúltak. Csáprágói nagyok, belül két sorban álló hosszú, hegyes tüskékkel. A test hosszúsága elérheti a 10 millimétert. Felső oldalán ezüstösen vagy aranyosan fénylő, sötétebb, levél alakú rajzolat látható. A sternum (a mellpajzs a lábak között) egyszínű feketésbarna. Álcázást nyújtó testhelyzetben, hosszan előrenyújtott lábakkal mozdulatlanul várja zsákmányát.

Hasonló faj

A Tetragnatha extensa mellpajzsán világosabb hosszcsíkok húzódnak. Magyarországon gyakori.

Életmódja

A hegyi állaspók vízpartokon, cserjésekben, árnyékos környezetben él. Az állat küllőfonalakban szegény, kör alakú hálót sző, a háló közepén nyílás található.

Szaporodása

Párosodáskor a hím csáprágóival megragadja a nőstény csáprágóit. Ennek méregkarmait ekkor pontosan illeszkedő fogak tartják fogva, így nem kerülhet sor „férjgyilkosság”-ra. A fejlődési ideje májustól szeptemberig tart.

Képek

• 
• 
• 
  Hegy állaspókon élősködő Acrodactyla quadrisculpta lárva

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6