Főmenü megnyitása

Hegyi Aranka (Szabadka, 1855. május 25.Budapest, 1906. június 9.) színművész, operett- és dalénekesnő.

Hegyi Aranka
Hegyi Aranka Szegeden.jpg
Életrajzi adatok
Született 1855. május 25.
Szabadka
Elhunyt 1906. június 9. (51 évesen)
Budapest
Házastársa Farkas Károly
(1885-1887)
Gyermekei Farkas Irén
Farkas Lili
Pályafutása
Aktív évek 18731902

Hegyi Aranka az IMDb-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi Aranka témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

 
Hegyi Aranka mint Királyfi, Albert Grisar: A királykisasszony bábui című operettjében

Hegyi Poldi cigányprímás lánya volt. Miután édesapja elhunyt, a lányt előbb Herczenberger Sándor prímás, majd Sárközi Ferenc cigányprímás nevelte. Hegyi Aranka tehetsége korán megmutatkozott, a Nemzeti Színház balettiskolájában vett tánc- és énekórákat, Fehérvári Marinál tanult. Első sikerét a Kapitánykisasszony című operettben aratta Genée szerepében, Szabadkán, 1878-ban. 1880-ban Rákosi Jenő a Népszínházhoz szerződtette, itt Blaha Lujza és Pálmay Ilka egyenrangú társaként működött. 1885. július 6-án férjhez ment Farkas Károly szabadkai építészhez, de csak két évig voltak együtt.

... poézissel telített lelke, játékának virtuóz szabadossága, meleg hangja, énekbeli készségei, futamai, trillái, táncos ügyessége, humora és gráciája, érzelmessége, még eszményi véznasága is tehetségéről, rátermettségéről beszél
Vasárnapi Ujság, 1882.

Strobl Alajos őróla mintázta Táncosnő című szobrát.

 
Hegyi Aranka temetése

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

  • Beatrix (Lecocq: Nap és Hold);
  • Lili (Hervé);
  • Laura (Millöcker: A koldusdiák);
  • Nanki Poo (Sullivan: A mikádó);
  • Rosalinda, Adél (ifj. Johann Strauss: A denevér);
  • Sélim (Verő Gy.: A szultán).

GalériaSzerkesztés

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés