Hegyi Aranka

Hegyi Aranka (Szabadka, 1855. május 25. – Budapest, 1906. június 9.) színművész, operett- és dalénekesnő.

Hegyi Aranka
Életrajzi adatok
Született	1855. május 25. Szabadka
Elhunyt	1906. június 9. (51 évesen) Budapest
Házastársa	Farkas Károly (1885-1887)
Gyermekei	Farkas Irén Farkas Lili
Pályafutása
Aktív évek	1873–1902
Hegyi Aranka IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi Aranka témájú médiaállományokat.

Élete

Hegyi Aranka mint Királyfi, Albert Grisar: A királykisasszony bábui című operettjében

Hegyi Poldi cigányprímás lánya volt. Miután édesapja elhunyt, a lányt előbb Herczenberger Sándor prímás, majd Sárközi Ferenc cigányprímás nevelte. Hegyi Aranka tehetsége korán megmutatkozott, a Nemzeti Színház balettiskolájában vett tánc- és énekórákat, Fehérvári Marinál tanult. Első sikerét a Kapitánykisasszony című operettben aratta Genée szerepében, Szabadkán, 1878-ban. 1880-ban Rákosi Jenő a Népszínházhoz szerződtette, itt Blaha Lujza és Pálmay Ilka egyenrangú társaként működött. 1885. július 6-án férjhez ment Farkas Károly szabadkai építészhez, de csak két évig voltak együtt.

A Schöpflin-féle: Magyar Színművészeti Lexikon így jellemzi: "A természet elhalmozta mindazzal, ami diadalt szerezhetett neki ezen a színpadon. Királynői termete karcsú volt és hajlékony, alkotása tökéletes, vonalai klasszikusan szépek. Feje valóságos cigányfej, szemében perzselő hév, ajaka érzéki és mosolygása bájos, fekete hajának dús koszorúja harmonikusan egészítette ki ezt a ritkaszép főt, mely már maga is beszélt, játszott és hódított."

„	... poézissel telített lelke, játékának virtuóz szabadossága, meleg hangja, énekbeli készségei, futamai, trillái, táncos ügyessége, humora és gráciája, érzelmessége, még eszményi véznasága is tehetségéről, rátermettségéről beszél	”
– Vasárnapi Ujság, 1882.

Utolsó szerepe, a Vándorlegényben a herceg volt. 1900 szeptember havában magánszínésziskolát nyitott.

Strobl Alajos őróla mintázta Táncosnő című szobrát, amely a Vigadó épületet díszíti.

Hegyi Aranka temetése

Fontosabb szerepei

• Beatrix (Lecocq: Nap és Hold);
• Lili (Hervé);
• Laura (Millöcker: A koldusdiák);
• Nanki Poo (Sullivan: A mikádó);
• Rosalinda, Adél (ifj. Johann Strauss: A denevér);
• Sélim (Verő Gy.: A szultán).

Galéria

• 

  Hegyi Aranka

• 

  Arcképe

• 

  Hegyi Aranka mint Czinka Panna

Kapcsolódó cikkek

• Hegyi Aranka színházi szerepeinek listája

Források

• Színészkönyvtár
• Magyar színházművészeti lexikon
• Huszadik század
• Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)