Hegyi csipkeharaszt

növényfaj

A hegyi csipkeharaszt (Selaginella helvetica) a korpafüvek törzsébe, a (Lycopodiophyta) Isoetopsida osztályba és a csipkeharasztok (Selaginellales) rendjébe tartozó évelő, félcserjeszerű haraszt faj. Magyarországon nagyon ritka, védett növény.

Infobox info icon.svg
Selaginella helvetica
Spórofillumfüzért fejlesztő hegyi csipkeharaszt
Spórofillumfüzért fejlesztő hegyi csipkeharaszt
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Korpafüvek (Lycopodiophyta)
Osztály: Isoetopsida
Rend: Csipkeharasztok (Selaginellales)
Wettst.
Család: Csipkeharasztfélék (Selaginellaceae)
Rchb.
Nemzetség: Csipkeharaszt (Selaginella)
Faj: Hegyi csipkeharaszt
Tudományos név
Selaginella helvetica
(L.) Link
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Selaginella helvetica témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Selaginella helvetica témájú médiaállományokat és Selaginella helvetica témájú kategóriát.

MegjelenésSzerkesztés

Évelő növény. Földön kúszó (1-5 cm magas), lapított szárú növény, csak a sporofillumfüzérei emelkednek el a talajtól. A levelek 4 sorban állnak, abból a két szélső levél nagyobb, a két középső kisebb, szárhoz simuló. A levelek alakja háromszögű-tojásdad, színük fűzöld nedvesen, de száraz állapotban sárgás és vöröses lehet. A kb. 20 cm magas sporofillumfüzérek júniustól augusztusig fejleszti a növény, a meddő hajtástól jól megkülönböztethetőek ezek a spóratermelő hajtások.[1][2] Életformája szerint a hegyi csipkeharaszt chamaephyta, azaz a talaj feletti hajtásai segítségével telel át (törpecserje). Kromoszómáinak száma: 18.[3]

ElőfordulásaSzerkesztés

Egész Közép és Kelet Európában, Kis-Ázsiában valamint Ázsiában is megtalálható a mérsékelt övi, mediterrán régióban ez a csipkeharaszt faj.[4] Franciaországtól, Görögországon át, Törökországban, Azerbajdzsánban, Oroszországban, Kínában, Koreában is él, legkeletibb élőhelye Japánban van.

ÉlőhelyeSzerkesztés

Ártéri homoki-kavicsos pionír társulásokban fordul elő, de száraz gyepekben és félárnyékos sziklás élőhelyeken is megtalálható. A meszes talajú élőhelyeket kedveli.[1] Európában főleg a hegyvidékeken él (Alpok), innen származik magyar neve is, de 1000 méterrel a tengerszint fölött már nem nagyon található meg, tehát nem kifejezetten magas-hegyvidéki haraszt. Magyarországon ritka faj, a nyugat dunántúli országrészben fordul elő (Szigetköz, Dráva mente, Alpokalja).[2]

ForrásokSzerkesztés

  1. a b TERRA Alapítvány
  2. a b Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Szerkesztő: Király Gergely Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Ig. (2009)
  3. Erich Oberdorfer: Pflanzensoziologische Exkursionsflora für Deutschland und angrenzende Gebiete. Unter Mitarbeit von Angelika Schwabe und Theo Müller. 8., stark überarbeitete und ergänzte Auflage. Eugen Ulmer, Stuttgart (Hohenheim) 2001, ISBN 3-8001-3131-5, S. 68.
  4. World of Ferns