Főmenü megnyitása

A hegyi szitakötő (Cordulegaster bidentata) hegyi erdők forrásainál, patakjainál előforduló, Dél- és Közép-Európában elterjedt, ritka szitakötőfaj.

Infobox info icon.svg
Hegyi szitakötő
Cordulegaster bidentata 01.JPG
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Szitakötők (Odonata)
Család: Hegyi szitakötők (Cordulegastridae)
Nem: Cordulegaster
Faj: C. bidentata
Tudományos név
Cordulegaster bidentata
Calvert, 1893
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi szitakötő témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi szitakötő témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

Feltűnően nagy szitakötő, testhossza elérheti a 80 mm-t (ebből a potroh 52–63 mm), szárnyfesztávolsága a 90–105 mm-t. Egész teste sárga-fekete mintás. A potroh fekete alapján egyesével elhelyezkedő keskeny sárga gyűrűk láthatóak. A tor oldalán három-három ferde sárga sáv található. Sárga homlokán egy vízszintes, a homlok széleit el nem érő, fekete csík helyezkedik el. Tarkóháromszöge (az összeérő szemek mögött a fej hátsó részén) fekete. Szárnyjegye szintén fekete. A nőstények valamivel nagyobbak a hímeknél és potrohuk végén hosszú, fekete tojócső figyelhető meg.

A Szicílián élő alfaj, a C. bidentata sicilica sárga mintázata kiterjedtebb.

Nagyon hasonlít hozzá a kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros), amitől csak megfogva lehet megkülönböztetni a tormintázat apró részletei, a potrohfüggelékek állása és a szárny érmintázata alapján. Élőhelyük nagyrészt elkülönül az országon belül, de a Bakonyban együtt is előfordulnak.

ElterjedéseSzerkesztés

Közép- és Dél-Európa hegyvidékeinek lakója. Nyugaton a Pireneusokig, keleten Kárpátaljáig terjed élettere. Magyarországon a Kőszegi-hegységből, az Északi-középhegységből és a Bakonyból ismert.

ÉletmódjaSzerkesztés

A hegyi szitakötő lárvája erdős hegyvidékek forrásaiban, patakjainak felső folyásán él, ahol a víz a kiszélesedő kisebb teknőkben viszonylag lassú áramlású. Előnyben részesíti a mészben gazdag vizeket és mésztufa-forrásokat. A lárva magyar viszonyok között öt, melegebb éghajlaton 4-5 évig fejlődik. Az imágók nem vándorolnak messze kikelésük helyétől. Május végétől június végéig repül.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Bár nagy területen elterjedt, specializált élőhelye miatt előfordulása ritka. Elsősorban az erdőművelés, az élőhelyeit tönkretevő erdészeti gépek és a fokozódó vízhasználat miatt csökkenő vízszint fenyegetik. Rosszul viseli a savas esők vagy a fenyőtelepítés miatti vízsavanyodást. Délen a melegedő éghajlat miatt a patakok kiszáradása is veszélyt jelent számára, mert azt nem tolerálja. Dél-Franciaországban és Görögországban több helyi populációja kipusztult a vízhiány következtében.

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett státuszt kapott. Magyarországon védett, eszmei értéke 100 000 Ft.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés