Főmenü megnyitása

Helbing Ferenc

magyar grafikus, festőművész és litográfus

Helbing Ferenc (Érsekújvár, 1870. december 25.Budapest, 1958. január 28.) magyar grafikus, festőművész és litográfus. Az Iparművészeti Főiskola egykori rektora.

Helbing Ferenc
Született 1870. december 25.[1]
Érsekújvár
Elhunyt 1958. január 28. (87 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
1000 koronás 1920-ból

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Művészeti tanulmányait az Iparrajziskolában és az Iparművészeti Iskolában végezte, majd nyomdavezetőként helyezkedett el. 1906-ban az Iparrajzisk., 1910-től az Iparművészeti Isk. grafika tanárává nevezik ki, majd rektora volt 1927 és 1936 között. A Wodiáner-féle könyvtábla pályázaton tűnt fel, majd a Révai-féle pályázaton is sikerrel szerepelt. Címlaptervei szorosan a könyv tartalmához igazodnak. 1898-ban a Költők albumára hirdetett pályázaton első díjat nyert. Karrierje szorosan kötődik a litográf technikához, kezdetben. Magyar bankjegyek tervezésével is hírnevet szerzett. A Magyar Nemzeti Galériában megtekinthetőek az alkotásai. 1920 és 1935 között számos bélyeg tervét készítette el, az 1920-as évek meghatározó bélyegtervezője volt Magyarországon. A Koronás Madonna sorozat 5000 koronás értékének tévnyomata, a Fordított Madonna az egyik legértékesebb magyar bélyegritkaság.

Művészeti munkássága jobbára az alkalmazott grafikához kapcsolódott. Szecessziós stílusú könyvillusztrációkat (Keleti mesék, Magyar-hun mondák képekben), kötés-, címlap- és fedélterveket, ex libriseket, bélyeg-, bankjegy- és éremterveket (Corvin-koszorú), egyedi grafikai lapokat, díszokleveleket és plakátokat készített. Jelentős érdemei vannak a modern sokszorosítógrafikai eljárások hazai meghonosításában. Kiváló réz-, fametsző és litográfus volt, s a magyar reklámgrafika úttörői közé tartozott. Munkáival sikeresen szerepelt a hazai és a nemzetközi kiállításokon és pályázatokon. Tagja volt a századelő és a két világháború közti korszak művészeti egyesületeinek (Magyar Aquarell- és Pasztelfestők Egyesülete, Magyar Grafikusok Egyesülete, Magyar Rézkarcolóművészek Egyesülete stb.), valamint egyik vezetője a művészetirányító kormányzati szerveknek (Magyar Országos Képzőművészeti Tanács, Műemlékek Országos Bizottsága, Egyházművészeti Tanács, Országos Ösztöndíj Tanács). A 40-es években még részt vett kiállításokon, s mivel művésztanári működése során festő- és grafikusnemzedékek egész sorát nevelte fel, hatása kitapintható a XX. sz. második felének magyar művészetében is (tanítványai közé tartozott - többek között - Kaesz Gyula, Szántó Piroska, Bálint Endre, Amerigo Tot, Sigismund Kolos-Vary).

MűveiSzerkesztés

  • Bankjegyek tervei
  • Plakátokat, könyvillusztrációkat és üvegfestményeket, freskókat (Lillafüredi Palotaszálló) is készített.
  • Magyar férfi arcok (tus, 1921)

BélyegterveiSzerkesztés

  • Hadifogoly (sorozat, 3 érték, 1920)
  • Koronás Madonna (sorozat, 10 érték, 1921 – 1925)
  • Petőfi (I.) (sorozatból a 25 és az 50 K érték, 1923)
  • Jótékonyság (sorozatból 1000 k érték, 1924)
  • Jókai (I.) (sorozat, 3 érték, 1925)
  • Sport (I.) (sorozat, 8 érték, 1925)
  • Pengő-fillér (I.) (sorozat 16 értékéből 12 érték, 1926)
  • Keskeny Madonna (sorozat, 3 érték, 1926)
  • Pengő-fillér (II.) (sorozat 14 értékéből 9 érték, 1928)
  • Szent István (I.) (sorozat, 3 érték, 1928)
  • Szent István (II.) (sorozat, 3 érték, 1929)
  • 10 éves kormányzói évforduló (sorozat, 5 érték, 1930)
  • Szent Imre (sorozat, 4 érték, 1930)
  • Nagy Madonna (sorozat, 4 érték, 1932)
  • Repülő (sorozat, 9 értékből a 10 és 16 fill., 1933)
  • Pázmány (sorozat, 6 értékből a 6, 16 és 20 fill., 1935)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

ForrásokSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés