Hendzser
Hendzser (uralkodói nevén Uszerkaré) az ókori egyiptomi XIII. dinasztia egyik uralkodója. A kronológiában elfoglalt helyéről és uralkodásának hosszáról nincs egyezség a tudósok között. Kisebb piramisa épült Szakkarában, így valószínű, hogy Memphiszből kormányzott.
Hendzser | |||||||||||||||||||||||
Ameniszoneb sztéléjének részlete Hendzser nevével | |||||||||||||||||||||||
Uralkodása | Öt évig i. e. 1764-től, 1756-tól vagy 1718-tól | ||||||||||||||||||||||
Prenomen |
Uszerkaré | ||||||||||||||||||||||
Nomen |
Hendzser A torinói királylistán:
Uszer[…]ré Hendzser | ||||||||||||||||||||||
Főfelesége | Szenebhenasz | ||||||||||||||||||||||
Sírja | Hendzser piramisa | ||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hendzser témájú médiaállományokat. |
Neve
szerkesztésA Hendzser név nem volt gyakori Egyiptomban. Magánszemélynél csak két előfordulása ismert: az Aberdeeni Egyetem Marischal Múzeumában őrzött sztélén (ABDUA 21642) és egy Liverpoolban lévő sztélén (M13635)[1][2] Mindkét sztélé körülbelül ebből az időből származik, így lehet, hogy a rajtuk említett személyeket a királyról nevezték el. A név valószínűleg idegen eredetű, Ryholt szerint azonos a „vaddisznó” jelentésű sémi h(n)zr névvel.[3] Ryholt véleménye szerint az azonosítást megerősíti, hogy a király uralkodása alatt az egyik pecséten nevének hzr variánsa is előfordul.[4] A „vaddisznó” szó „akkádul huzīru, arabul, hinzīr, arámiul hazīrā, héberül hazīr alakban fordul elő (hēzīr formában szerepel névként a Biblia, I.Krón. 24:15, Neh. 10:20) a nuzi szövegekben hu-zi-ri, Ugaritban hnzr, amoritául talán hi-zi-ri.”[3] Hendzser így a legkorábbi ismert sémi származású uralkodó egy őslakos egyiptomi dinasztiában. Trónneve, az Uszerkaré jelentése: „Ré lelke hatalmas”.[5] Koronázásakor lehet, hogy egy másik trónneve is volt, a Nimaatré, melynek jelentése „Ré Maathoz tartozó”.[6] Ez a név szerepel Hendzser neve mellett Ameniszoneb sztéléjének tetején (Louvre C12).[7]
Helye a kronológiában
szerkesztésHendzser pontos helye a dinasztiában nem dönthető el teljes bizonyossággal, mert az előtte uralkodó királyokkal kapcsolatban sok a bizonytalanság. Darrell Baker szerint a dinasztia huszonegyedik uralkodója volt,[8] Ryholt szerint a huszonkettedik,[3] Jürgen von Beckerath szerint a tizenhetedik. Közvetlen elődjének kiléte is vitatott, Baker és Ryholt szerint Ugaf volt az, akit azonban többen összetévesztenek I. Szobekhoteppel, így nem tudni biztosan, melyik volt a dinasztia alapítója és melyik Hendzser elődje.[3][8]
Ryholt megjegyzi, hogy a Hendzser befejezetlen piramiskomplexumában talált feliratok legalább 3 vagy 4 év és 3 hónap 5 nap uralkodási időt bizonyítanak.[9] Az egyik felirat keletkezési dátuma az 1. év áradás évszaka 1. havának 10. napja, a másik az 5. év áradás évszaka 4. havának 15. napja.[10] Utóbbi a legkésőbbi dátum Hendzser uralkodásának idejéből. A feliratok megemlítenek három hivatalnokot, akik részt vettek az építkezésben, ők Szenebtifi, a palota kamarása, valamint Ameni és Sebenu kamarások.[11] Utóbbi más forrásokból is ismert.
Ryholt és Baker szerint Hendzser i. e. 1764–1759 között,[3] Donald Redford szerint i. e. 1756–1751 között,[12] Thomas Schneider és Detlef Franke szerint i. e. 1718–1712 között uralkodott.[13]
Piramisa
szerkesztésHendzser főleg szakkarai piramiskomplexumáról ismert, melyet Gustave Jequier tárt fel. Maga a piramis feltehetőleg teljesen felépült, mert piramidionját megtalálták.[14] Előkerült egy kanópuszedény töredéke is, rajta Hendzser királynéja részben fennmaradt nevével: Szeneb[…], feltehetőleg Szenebhenasz.[15] Ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található (JE 54498). A király neve szerepel többek közt egy abüdoszi sztélén, melyen megemlítik, hogy építkezéseket folytatott az Ozirisz-templomnál; ezen említik Anhu vezírt is. Egy másik sztélén, mely egykor Liverpoolban volt, de a második világháború idején elpusztult, szerepel „a király fia, Hendzser” neve; ő talán Hendzser azonos nevű fia volt.[16] Ryholt említi, hogy szerepel a király neve három pecséthengeren Athribiszből, egy csempén Listből, valamint szkarabeuszokon, illetve egy fejsze pengéjén.
Név, titulatúra
szerkesztés- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
wsr-k3-rˁ Uszerkaré „Ré kája erős” |
||||||||||||||||
Ré fia |
|
ḫnḏr Hendzser „Vaddisznó” |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Iain Ralston: The Stela of Ibi son of Iiqi in the Marischal Museum, University of Aberdeen, In Discovering Egypt from the Neva, The Egyptologcial Legacy of Oleg D Berlev, edited by S. Quirke, Berlin 2003, pp.107-110, pl. 6
- ↑ Wolfram Grajetzki: Two Treasurers of the Late Middle Kingdom, Oxford 2001, p. 28, pl. 2.
- ↑ a b c d e K.S.B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997
- ↑ Ryholt, p.220 and footnote 763
- ↑ Peter Clayton, Chronicle of the Pharaohs, Thames and Hudson Ltd, 2006 paperback, p.91
- ↑ Khendjer Titulary Archiválva 2012. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt 1964, 238
- ↑ a b Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 181
- ↑ Ryholt, p.193
- ↑ Ryholt, pp.193-195
- ↑ Felix Arnold: The Control Notes and Team Marks, The South Cemeteries of Lisht, Volume II, New York 1990, ISBN 0-87099-551-0, pp.176-183
- ↑ Egyptian King List, The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt, Volume 2. Oxford University Press, 626–628. o. (2001. december 8.). ISBN 978-0-19-510234-5
- ↑ Detlef Franke: Lexikon der Pharaonen
- ↑ G. Jequier: Deux pyramides du Moyen Empire, Cairo 1933, S. 3-35
- ↑ Ryholt, op. cit., p.221
- ↑ Wolfram Grajetzki: Two Treasurers of the Late Middle Kingdom, Oxford 2001, p. 28, pl. 2
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Khendjer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.