Henri Pirenne

belga történész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 1.

Henri Pirenne (Verviers, 1862. december 23.Uccle, 1935. október 25.) vallon származású belga középkortörténész. Fő művei a francia nyelvű, többkötetes Belgium története, illetve az Az európai gazdaság története. Halála után tanítványai a hátrahagyott vázlatai alapján állították össze a Nagy Károly és Mohamed című kötetet. Belgiumban emellett az első világháború alatti német megszállás elleni erőszakmentes ellenállás egyik hőseként tisztelik.

Henri Pirenne
SzületettJean Henri Otto Lucien Marie Pirenne
1862. december 23.[1][2][3][4][5]
Verviers[6][7]
Elhunyt1935. október 24. (72 évesen)[1][2][8][9][4]
Uccle[10][7]
Állampolgárságabelga
GyermekeiJacques Pirenne
Foglalkozása
  • középkortörténész
  • történész
  • egyetemi oktató
TisztségeRector of Ghent University (1919. október – 1920)
Iskolái
Kitüntetései
  • a Groningeni Egyetem díszdoktora
  • honorary doctor of the Leipzig University
  • Jean Reynaud Prize (1919)
  • doctor honoris causa from the University of Paris (1922)[11]
  • a Strasbourgi Egyetem díszdoktora (1923. november 22.)[12]
  • a Bordeaux-i Egyetem díszdoktora (1924)
  • Corresponding Fellow of the Medieval Academy of America (1927)[13]
  • doctor honoris causa from the University of Alger (1931)[14]
  • honorary doctorate of the University of Montpellier (1932)[15][14]
  • doctor honoris causa from the University of Dijon (1932. február 26.)
  • Francqui Prize (1933)
  • doctor honoris causa from the University of Toulouse (1934)[15][14]
A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Pirenne témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pirenne Verviers-ben született. A Liège-i Egyetemen tanult, ahol Godefroid Kurth (1847–1916) tanítványa volt. 1886-ban lett professzor a Genti Egyetemen, ahol visszavonulásáig, 1930-ig megtartotta ezt a posztját. 1891-től a Belga Tudományos Akadémia tagja volt, és 1907-től annak titkári tisztét is betöltötte. Közeli barátságban volt Karl Lamprecht (1856–1915) német történésszel, egészen addig amíg Lamprecht el nem vállalta egy olyan küldetés vezetését, mely a belgákat a németekkel való kollaborálására akarta rávenni.

A németek elleni passzív rezisztenciája miatt civilként hadifogságba került és Németországba internálták (1916–1918). Ott megtanult oroszul, és megírt egy Európa-történetet, minden forrástól és könyvtártól elszigetelve.

1895-ben számos cikkben fejtette ki nézetét az európai városokról, majd fogsága idején alkotta meg a „Pirenne-tézist”, melyet később 1922–23 folyamán publikált. Tézisének alátámasztására egész hátralévő életében bizonyítékokat gyűjtött.

Történelemfelfogása

szerkesztés

Pirenne véleménye szerint az eseménytörténetet a mélyben fekvő, hosszabb időtartam alatt kibontakozó gazdasági, vallási és vallásos folyamatok határozzák meg. Ezzel a felfogásával nagy hatást gyakorolt az Annales-iskolát megalapító Marc Blochra.

Hangsúlyozta az összehasonlító módszer fontosságát, mert ez segít kiküszöbölni a nemzeti történetírások beállításainak torzításait, melyek megfeledkeznek arról, hogy az egyes történeti illetve kulturális vívmányok gyakran nem egy nemzet önálló teljesítményei.

"Aki saját népe csodálatába merül, elkerülhetetlenül el fogja túlozni annak eredetiségét, és olyan felfedezéseket tulajdonít neki, amelyek valójában máshonnan erednek"
– Gyurgyák János: Történelemelmélet II. 1086.old

Híres tézise szerint a Római Birodalom bukásának tartott 476-os dátum tulajdonképpen nem jelentett törést a Mediterráneum történetében, mivel a germán törzsek gyorsan romanizálódtak és igyekeztek fenntartani a római intézményeket. Az igazi törést az iszlám megjelenése jelentette, mivel ezzel szétzilálódtak a hagyományos kereskedelmi útvonalak. Ezzel a civilizáció súlypontja északabbra került és az iszlám előrenyomulása olyan ellenakciókat váltott ki, melyek a frank állam megalakulását eredményezték. Így végső soron Mohamed fellépése nélkül nem lehetett volna Nagy Károly, illetve nem alakulhatott volna meg a frank birodalom.

Elképzelése szerint a távolsági kereskedelem miatt alakultak újjá az európai városok a középkorban. Az ókorból fennmaradtak városmagok, melyek a püspöki székhelyeknek, helyenként nemeseknek, illetve a feudális előkelők kiszolgáló-személyzetének adtak otthont. A kereskedelem fejlődésével azonban kereskedelmi lerakatok jöttek létre e városmagok körül. E lerakatok lakossága nem tagolódott be a feudális hierarchiába, és hamarosan autonómiát és önkormányzatot kezdett el követelni, így a harmadik rend gyökereit a távolsági kereskedelemben kell keresni.

  • A középkori gazdaság és társadalom története; tan., jegyz. Katus László, ford. Gyáros Erzsébet; Gondolat, Bp., 1983 ISBN 9632813103
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Biographie Nationale de Belgique (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  7. a b UGentMemorialis. (Hozzáférés: 2016. szeptember 23.)
  8. http://lib.ugent.be/fulltxt/MEM10/000/000/032/MEM10-000000032_1960.pdf, 2016. szeptember 23.
  9. Henri Pirenne
  10. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  11. Liste des docteurs honoris causa de l'Université de Paris de 1918 à 1933 inclus (francia nyelven), 1934
  12. https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k1210244/f14
  13. https://www.medievalacademy.org/page/CompleteCorrFellow, 2023. március 28.
  14. a b c https://www.persee.fr/doc/barb_0001-4133_2004_num_15_1_23635
  15. a b https://www.persee.fr/doc/rnord_0035-2624_1935_num_21_84_1699
  • Ernst Breisach: Historiográfia, Osiris, 2004. ISBN 9789633894958
  • James Lea Cate: Henri Pirenne In: Sic Itur Ad Astra, 1992/1-3
  • Katus László: Henri Pirenne. In: Sokszólamú történelem. PTE BTK Történelem Tanszékcsoport. ISBN 9636422257
  • Történetelmélet II. Szerk.: Gyurgyák János-Kisantal Tamás. Budapest. Osiris Kiadó, 2006. ISBN 9633898692