Marc Bloch

francia történész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 28.

Marc Leopold Benjamin Bloch (Lyon, 1886. július 6.Saint-Didier-de-Formans, 1944. június 16.) a modern történetírás egyik legnagyobb alakja, az Annales-iskola társalapítója. A Francia Köztársaság Becsületrendje és a Katonai Kereszt 1914–1918 tulajdonosa.

Marc Leopold Benjamin Bloch
Életrajzi adatok
Született1886. július 6.
Lyon
Elhunyt1944. június 16. (57 évesen)
Saint-Didier-de-Formans
SírhelyLe Bourg-d’Hem
Ismeretes mint
  • történész
  • középkortörténész
  • professzor
  • francia ellenálló
  • egyetemi oktató
  • egyetemi oktató
Nemzetiségfrancia
Állampolgárság Franciaország
HázastársSimone Vidal
SzüleiGustave Bloch
GyermekekÉtienne Bloch
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
École normale supérieure
Más felsőoktatási
intézmény
Sorbonne
Pályafutása
Szakterülettörténész
Kutatási területfeudalizmus
Tudományos fokozatdoktor
Szakmai kitüntetések
  • a francia Becsületrend lovagja (1920. november 8.)
  • Croix de guerre 1914–1918
  • mort pour la France
  • Croix de guerre 1939–1945
  • Médaille de la Résistance (1946. április 24.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Marc Leopold Benjamin Bloch témájú médiaállományokat.

Lyon városában született, egy Elzászból származó zsidó családban.[1] Édesapja, Gustav Bloch szintén történész, a párizsi egyetem ókortörténeti oktatója volt. Bloch az École normale supérieure-ön és a Sorbonne-on végezte egyetemi tanulmányait. 1919-ben szerzett doktori fokozatot a király mint földesúr és parasztjainak kapcsolata témában. 1929-ben Bloch és Lucien Febvre megalapították az Annales d'histoire économique et sociale című folyóiratot. 1936 és 1940 között a Sorbonne gazdaságtörténeti tanszékét vezette. A háború kitörésekor önkéntesként részt vett a háborúban, majd a francia kapitulációt követően részt vett az ellenállási mozgalomban. 1944 márciusában német fogságba került, majd júniusban kivégezték.

Történészi munkássága

szerkesztés

Érdeklődése elsősorban a történelem nagy összefüggéseire irányult. "Az emberi értelem természete ugyanis olyan, hogy inkább megérteni, mint tudni akar. Ebből fakad, hogy egyedül azokat a tudományokat tekinti valódi tudománynak, amelyek meg tudják magyarázni a különféle jelenségeket. A többi tudomány – Nicolas Malebranche kifejezésével – puszta „polimátia”. Az enciklopédikus tudás lehet ugyan szórakoztató vagy lehet megszállottság, de ma éppúgy nem sorolják az értelem nemes teljesítményei közé, mint Malebranche idejében. Függetlenül attól tehát, hogy néha hasznos tanulsággal szolgálhat-e az ember tetteihez, a történelemnek csak akkor van joga hozzá, hogy a szellemi erőfeszítésre valóban méltó tudományok közé sorolja magát, ha az összefüggéstelen, mintegy korlátlan egyszerű felsorolás helyett a dolgok racionális osztályozását és fokozatos megértését ígéri nekünk."[2]

Történeti vizsgálódásainak középpontjába az embert, pontosabban "az időben mozgó embert"[3] állítja. Magát a történelmet még egy gyerekcipőben járó tudománynak látta - mely "igen régi az elbeszélés embrionális formájában, hosszú időn át fikciókkal borítva, még hosszabb időn át a legközvetlenebbül megragadható eseményekre korlátozottan. De mint elemző vállalkozás annál ifjabb"[4] -, mégis meg volt győződve arról, hogy egyre tudományosabbá válhat. Nem hitt a történelem pragmatikus hasznában, ugyanakkor meg volt győződve értelmi jogosultságáról. A történelmet egyfajta kísérletnek fogta fel, hogy megértse az örökösen mozgásban lévő emberi valóságot. Számára a források nem maguktól értetődőek, azok "kikérdezésre" szorulnak. A jó történészt tehát a "kérdezni tudás" különbözteti meg a rossz történésztől.

Magyarul megjelent művei

szerkesztés
  • A történelem védelmében. Válogatott művek; vál., bev., jegyz. Kosáry Domokos, ford. Kosáry Domokos, Makkai László, Pataki Pál; Gondolat, Bp., 1974 (Társadalomtudományi könyvtár)
  • A történész mestersége. Történetelméleti írások; ford. Babarczy Eszter, Kosáry Domokos, Pataki Pál, utószó Benda Gyula; Osiris, Bp., 1996 (Osiris könyvtár. Történelem)
  • A feudális társadalom; ford. Sujtó László; Osiris, Bp., 2002 (Osiris tankönyvek)
  • Gyógyító királyok. A királyi hatalom természetfeletti ereje Franciaországban és Angliában; előszó Jacques Le Goff, ford. Haas Lídia; Osiris, Bp., 2005
  1. (2007) „Rereading Marc Bloch: The Life and Works of a Visionary Modernist”. History Compass 5, 525–538. o. DOI:10.1111/j.1478-0542.2007.00409.x.  
  2. Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I. kötet 37. oldal, Marc Bloch: A történész mestersége (Osiris, 2006)
  3. Bloch 1996, 26.
  4. Bloch 1996, 17.

További információk

szerkesztés